Polisz: az ókori görög, Hellén városállam, kialakulása az átmeneti korszakra tehető. Két részből állt: a városból, és a közvetlen környezetéből, a földekből.

Görög anyaország földrajza:

• Balkán-félsziget déli része
• É-Hellász
• Közép-Hellász (Thermopülai-szoros; Peleponnészoszi-félsziget

Egyéb területek a görög gyarmatosításból:

• Kelet: Égei-tengeri szigetek; Kis-Ázsia tengerparti sávja; Fekete-tenger déli partvidéke
• Dél: Kréta, Észak-Egyiptom
• Nyugat: Dél-Itália; Szicília

Gyarmatosítás: bizonyos társadalmi rétegek helyzetük miatt kényszerültek kivonulni, a görögök is kalandoztak.

Fogalma: más országoktól elhódított terület, egy negatív folyamat pozitív eredménnyel

Évszámok:

a)      I.e. 3000: a korai Görögország és a Krétai civilizáció kezdete

b)      I.e. 1600: Hellászban a Mükénéi korszak kezdete

c)      I.e. 1200: Hellászban a Mükénéi korszak vége

d)      I.e. 800: Hellászban az archaikus kor kezdete, az átmeneti korszak vége

e)      I.e. 492. Hellászban az archaikus kor vége, a klasszikus kor kezdete

f)        I.e. 338:

Krétai civilizáció:

A korai Görögország i.e 3000-től i.e.1500-ig tartó korszaka. Fővárosa Knosszosz Kréta központi fekvése, kereskedelmi központ, a térség rajtuk keresztül kereskedik. Fejlett, templomgazdálkodás szerű gazdálkodás, keleti típusú kultúra jellemzi. Kultúrájukat lineáris B írás jellemzi, melyet máig nem ismerünk. Bukását az akháj törzsek megjelenéséhez köthetjük

Henrich Schliemann:

Átmeneti kor: más néven homéroszi kor

A korai Görögország i.e. 1200-tól i.e. 800-ig tartó korszaka. A keleti társadalomból nyugati társadalom válik, eltűnnek a templomgazdaságok, valamint a közből magántulajdon lesz. Ehhez a korszakhoz köthető a poliszok, városállamok születése.

Arisztokrata: Hellászban, az átmeneti korszakban jelennek meg, jelenésük a legjobbak. A poliszokban ők szüntetik meg a királyságot, és hozták létre az arisztokratikus köztársaságot.

Démosz: Hellászban, az arisztokrácia kizárólagos hatalma ellen indítottak küzdelmet, politikai, és nem vagyoni alapon. Ebbe a rétegbe tartoztak a kereskedők, kézművesek és a földművesek.

Argón:

Népgyűlés(ekklészia): Hellászban, Kleiszthenész államában a legfőbb hatalom az ő kezükben volt. Csak teljes jogú athéni polgár lehetett a tagja.

Drakón. Hellász-Athén, I.e. 621-ben, törvény írásba foglalása, vagyonalapú csoportosítás fűződik  a nevéhez.

Szolón: Hellász-Athén, i.e. 594, jövedelemalapú besorolás, adósrabszolgaság és adósság eltörlése, véleménynyilvánítás kötelezettsége, egyensúly megteremtődik.

Türannisz: Hellász-Athén, i.e 560-510, Szolón uralkodása után, az elégedetlen rétegek, egyeduralmat, türanniszt vezetnek be, vezetőjük pedig a türannosz volt

Peiszisztrátosz: Hellász-Athén, i.e. 560-527 Athén türannosza, urlkodása alatt látványos gazdasági fejlődés erősítette a démoszokat. Nevéhez fűződik a görög dráma.

Kleiszthenész: Hellász-Athén, i.e. 508, terület alapú csoportosítás, népgyűlésre alapul állama, cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetése, Phülék,Athén 10 területi egységének bevezetése.

Areiosz-Pagosz: A korai Görögországban, az archaikus korban, akhónokból álló tanács

Phülé: Kleiszthenész vezeti be Ahénban, i.e. VI: században. Athént 10 területi egységre, Phülére osztja. Egy Phüle városból, vidékből és tengerpartból állt.

Cserépszavazás: (osztrakiszmosz), Kleiszthenész vezeti be Athénban, i.e VI. században, hogy lehetetlenné tegye a zsarnokság újjáéledését.