II. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás

I. főcím + segédcímek

II. szerkezet

1. – A tatárjárás előzményei (első szakasz, megerősíti a királyi

hatalmat, 1235-1241)

2. – A tatárjárás (események – betörések, hol, meddig, miért,

 értékelés, 1241-1242)

3. – A második honalapítás (hogyan változtat a politikáján,

 1241-1270)

III. források

IV. kifejtés

0. Idő, tér  – 13. század, 1235-1270 ,Európában a virágzó

 középkor közepe, Kárpát-medencében a Magyar

 királyság területén a kora középkor vége, II. András

 felzárkóztatási próbálkozás és az Aranybulla után

1. A tatárjárás előzményei (IV. Béla uralkodásának kezdete,

1235-1241)

– Előzmények: – II. András alatt meggyengült a

királyi hatalom (Aranybulla, 1222 → megkérdőjelezhető)

– jelentős birtokadományozások → már nem a földre épülő királyi hatalom, hanem adókra

(Aranybulla → sikertelen)

– meggyengült közigazgatás és hadsereg (királyi vármegyék nemesi kézen)

– nagybirtokosok a saját érdekeik szerint irányítják a királyt

– IV. Béla politikája – II. András féle politika megváltoztatása, megfordítása

– földbirtok adományozások felülvizsgálata, birtokvisszavétel

újra királyi vármegyék

– királlyal való kapcsolatba lépés → petíciók

– király jelenlétében a nemesek nem ülhettek le

↓

nemesség nem szereti, örül a tatárjárásnak

– Julianus barát – még II. András alatt indul →

 Magna Hungária, magyarokat talál

– 1237, új expedíció, magyarok már

nincsenek ott, tatárok NY felé jönnek

(Kijev)

– Kunok – nomád nép K-ről, vezér Kötöny

– tatárok nyomják be őket

– IV. Béla letelepíti őket Kunságban,

könnyűlovas segédcsapat

– nomád állattartás → elpusztítják a

vidéket

– tatárok kémeinek hiszik őket

– kun vezetőket lemészárolják a

többiek fosztogatva kivonulnak

– Összegzés – K-en nincsenek várak

– IV. Béla – nemesek körében sok ellenség, csak a várkatonák és a szerviensek támogatása

– kunok nem segítenek, hátráltatják a csapatokat

­– ország nincs felkészülve a támadásra

2. A tatárjárás (1241-1242)

– A tatárok  – lovas nomád nép, utolsó nomád hullám

nyugat felé

– területigényes életmód → terjeszkedés

→ dominó elv

– tatárok mongolok (nagykán) egyik

népe, vezető Batu kán

– A támadás– először felderítő, pusztító sereg (áttörik

a gyepűt

– három irányból támadnak:

– É – Lengyelország felől

– D – hágók, Erdély

– K – Vereckei-hágó

– a fősereg támadása (K) a Sajó folyó

mentén megáll

– Muhi csata 1241 ápr. 10 – 11, tatárok

megpróbálnak átkelni a Sajón az első

támadást visszaverik, másnap viszont

átkelnek körbefogják a szekértábort, és

szinte mindenkit lenyilaznak, mert a

nehézlovasság nem tud alakzatba

rendeződni

– IV. Béla külföldre menekül, először

Ausztria (Babenbergi Frigyes kirabolja)

aztán Trau vára (Dalmácia),

segítséget kér a pápától és a császártól,

de nem kap

– csata után tatárok a Dunáig

nyomulnak, 1241 telén átkelnek rajta

– Dunántúlon több vár → kevesebb

pusztítás

– tatárok kivonulnak az országból, okok:

– csak egy hosszabb hadjárat volt

– nagykán (Ögödej) meghal, Batu kán pedig bele akar szólni az utódlásba

– nem sikerült elfogni vagy megölni az ország királyát (mint máshol) → nem tudják átvenni az ellenőrzést

– nem sikerült megsemmisíteni az

ország védelmi erejét (várak)

– A pusztítás – néhány területen (Alföld) 40-60%-os

lakosságvesztés

– átlagosan 25-30% (terméspusztulás

→ éhenhalások)

3. A második honalapítás (1241-1270)

– A tatárjárás következményei – IV, Béla a tatárjárás

után jelentősen változtatott politikáján,

részben feladta korábbi elveit, és jobb

kapcsolatot alakított ki a főnemességgel,

és az elűzött kunokkal

– Margit lányát apácának adja → Margit sziget

– Birtokadományozás – királyi vármegyéket is

adományoz, cserébe katona kiállítás,

várépítés (ekkor kezdték Visegrád és

Buda építését is)

– Tudatos városfejlesztési politika

– a fallal körülvett, páncélos katonákkal rendelkező városok különleges jogokat (privilégium) kapnak (vásártartás, árú megállító jog, vámmentesség, bíróválasztás, önkormányzat, országgyűlési képviselet)

– három típus – mezőváros, szabad királyi város, bányaváros

– patríciusok, plebejusok

– Tudatos telepítési politika

– hospesek (vendégek), főleg németek fejlett mg.-i technikával

– országon belüli átrendeződés

– javul a jobbágyok helyzete (kevesebben vannak)

– kunok visszatelepítése (Kunság)  + jászok (Jászság) betelepítése

– közvetlen a király alá tartoznak, saját katonaság

– Külpolitika – változtat a külpolitikáján Haliccsal – jó kapcsolat, Babenbergi Frigyes leverése

– Nemességgel való viszony

– kialakul a familiaritás – kis- és középnemesek – szolgálat, főnemesek – védelem

– 1267 második Aranybulla, nemesi jogok megerősítődnek, pl.: nemesi vármegyék, várjobbágyok is kaphatnak nemesi címet

– jó viszony a főnemességgel, meghívják őket az országos tanácskozásokra

4. Hatások, értékelés –IV. Béla a magyar történelem egyik

meghatározó uralkodója

– második honalapító

– az Árpád-ház utolsó nagy királya

– egy főnemesek által irányított, gyenge  kézzel kormányzott országot vett át II. Andrástól, ezen változtatni próbált, a nemességgel a megromlott viszony a tatár támadást súlyosbította, de végül tanulva a hibáiból sikerült újraépítenie az országot és egy jobb kapcsolatot kialakítani a nemességgel, ez lehetőséget biztosított a főnemességnek a megerősödése, ami később jelentős problémákat okozott az ország vezetésében

– tatárjárás megmutatta a várak jelentősségét, és a jól szervezett hadsereg valamint a fejletlenebb keleti területek felzárkóztatásának szükségességét