1. feladat

1.            Magyar őstörténet kora: i.e. 4000 – 895 – a vándorlás időszaka

2.            Honfoglalás kora: 895 - 1000 – letelepedés

3.            Árpád-kor: 1000 – 1301 – kora középkor

4.            Vegyesházi királyok: 1301 – 1526 – Anjou, Luxemburg, Habsburg, Jagelló, Hunyadi

2. feladat + 3. feladat

·              Ázsiai őshazák: Észak-déli irányú az Urál mentén.

·                   Uráli őshaza: i.e. 4000 – i.e. 3000 – ősi életmód

·                   Finnugor őshaza: i.e. 3000 – i.e. 1500 – neolit életmód

·                   Ugor őshaza: i.e. 1500 – i.e. 500 – állattenyésztés

·                   Urál hegység alatt: i.e. 500 – 500 – ezer év homály

·              Európa őshazák: Kelet-nyugati irányú

·                    Baskíria – Magna Hungaria (magyar őshaza): 500 – 750 – nomád életmód, földművelés, Julianus barát is eljut ide, írásaiban említi is

·                    Levédia: 750 – 850 – nevét Levéd uralkodó után kapta, a Kazár Birodalom fennhatósága alatt, kettős fejedelemség: szakrális (vallási) vezető – Kende (jelképes vezető); miniszterelnök, gyakorlati vezető: Dzsula, törzsekben élnek

·                    Etelköz: 850 – 895 – 7 törzs lakja -> 7 fejedelem van, és még egy Kabar fejedelem. Itt köttetik a 7 törzs között a vérszerződés -> kapcsolatuk megerősítésére, sámánizmus

4. feladat

Honfoglalás: 895 – 904

• Okai, előzményei: tudatos elhagyása a nem jól védhető Etelköznek, Kárpát-medence: jól védhető, nagyon termékeny terület, és Ny-i kalandozásaik során a magyarok már ismerték, nincs központi hatalma
• 895 – 896: Duna-Tisza közének megszerzése, kettős fejedelemség eltűnik
• 899 – 900: Pannónia birtokbavétele (előtte É-Itáliában bérhadjáraton vesznek részt)
• 901 – 904: utóvédharcok a morvákkal és a frankokkal, meghalt Kurszán, Árpád lett az egyetlen vezér
• Kettős honfoglalás elmélet – László Gyula: elmélete szerint a magyarság ősei két lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt, míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel.

5. feladat - kisesszék

Honfoglalás korának gazdasága

Kora középkori színvonalon működik. Nomádból letelepült életmód alakul ki. Földművelés az uralkodó ágazat. Jellemzi még az állattenyésztés, a vadászat és a halászat. Jelen van a háziipar (kovácsmesterség, ötvösmesterség). A kereskedelem nem jellemző, egyedül a luxuscikkek vesznek részt a kereskedelemben.

Honfoglalás korának társadalma

Vérségi kapcsolatokból területi szerveződés alakul ki, két részre tagozódik a társadalom. Vannak az elitek, akik a fejedelmekből, törzsfőkből (úr) és a nemzetségfőkből (bők) állnak. A másik nagy csoport a közrendűek (ínek), akik szolgálók vagy szabadok lehetnek, és nagycsaládokban élnek. Ez 40-50 főt jelent, jellemzi a gazdasági és vérségi egység, hierarcia elve, jurtákba élnek.

Letelepedés

A letelepült emberek földházakban vagy jurtákban laktak. A Kárpát-medencei letelepülés az alábbiak szerint zajlott. Állt a központi törzsből, amit körülvettek a védő törzsek. Körülöttük volt a gyepű, amin nem használt terület volt. Akörül volt a gyepűelve, ami egy természetes határvonalat jelentett.

Belpolitika

Egyeduralom alakul ki. Kétféle öröklődési elv van jelen. A primogenitura, amikor a szülők tulajdonát, birtokait vagy rangját az elsőszülött fiúgyermek örökli. A másik a szeniorárus, amikor a legidősebb, még vezetésre alkalmas férfi örökölte a hatalmat. A hadvezért gyulának, míg a legfőbb bírót horkának hívták. !?ez nem biztos?!

Külpolitika

Leginkább kalandozások jellemezik, melyek főleg bérhadjáratok voltak. Ezeket az európaiak igényelték, melyekért fizetséget kaptak. (62-től 970-ig tartottak, és két részre lehet bontani. Voltak a nyugati kalandozások: É-Itália, Franciao., Spanyolo., Németo. A másik a D-K-i kalandozások, Bizánci területeken. 955-ben, Augsburgnál, a Lech-mezőn vereséget szenvednek, és 970-ben véget érnek a bárhadjáratok, mivel már nincs szükség erre a jövedelemszerzési módra.