MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
KÖZÉPSZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI, 2006. JANUÁR 7.
SZÖVEGÉRTÉS
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!
Oravecz Imre
Szent Ferenc testvérkéi
Nemrégiben döbbentem rá, hogy nem ismerem a madarakat. Nem azt mondom, hogy nem tudom, melyik a fecske, a cinke vagy a gólya. Csupán annyit állítok, hogy ha leereszkedik a házam udvarára vagy megszólal valamelyik fán egy, gyakran gondban vagyok, mert nem, vagy nehezen tudom azonosítani. Meresztgetem a szemem, nézem a tollát, a csőrét, hallgatom a hangját, figyelem a röptét, amikor tovaszáll, és szaladok be a házba, kapom elő a madaras könyvet, tippelek erre, tippelek arra, de a végén olykor csak nem sütök ki semmi bizonyosat.
Ez történt legutóbb is. Már egy hete fújja a ház előtti fenyőfán inkább kulcscsörgésre emlékeztető, de nem kellemetlen nótáját a legkülönbözőbb napszakokban valami, és képtelen vagyok kideríteni, mi az. Pedig most nőm is segítségemre van. Mikor rázendít az ismeretlen, időnként ő kapja a nyakába a távcsövet, szalad ki, és foglal megfigyelő állást. Aztán fut be, a madaras könyvbe mélyed, és értékes támpontokkal szolgál. És ezúttal talán nem is egészen reménytelen a dolog. A verébméretű madár ugyanis a minap éneke végeztével a szemünk láttára a kerítésül is szolgáló orgonasövényre röppent, amelyben eddig egy kerti rozsdafarkúpár fészkét hittük, és megfigyeltük, hogy gesztenyebarna a háta, a melle, és zöldesbarna farcsíkja van, ami egyértelműen sövénysármányra utal. Most már csak az a bökkenő, hogy a sövénysármánynak a madaras könyv szerint mindössze egyetlen magyarországi adata van.
Hadilábon állok tehát a madártannal. Pedig én ezeket a madarakat, amelyek elém kerülnek, nem most látom először. Hiszen itt nőttem fel, ezen a tájon, ezek a madarak vettek körül. Illetve ezeknél több, ezeknek a fajtáknak a többszöröse, mert gyerekkoromban, ezt bizonyosan tudom, sokkal több madár élt errefelé. Hogy mást ne említsek, akkoriban volt még sas, héja és vércse is az erdőkben, a fűzfabokrokkal teletűzdelt, de később szántónak feltört réteken meg rengeteg egyéb, apró madár is, amely azóta szintén mindörökre eltűnt, kiveszett. De a gólyát és a fecskét kivéve valahogy úgy lehettünk velük, mint a gyomnövényekkel. Ismertünk ugyan közülük párat név szerint is, de nem szenteltünk figyelmet azoknak sem, és a zömüket igazságtalanul és némi gyakorlatias paraszti szűkkeblűséggel csak gaznak hívtuk. De most nem a természeti környezet, a bioszféra halódása, a fajtasokféleség azóta bekövetkezett megszűnése miatt kesergek. Sőt, egyáltalán nem áll szándékomban siratni azt, ami volt, de már nincsen. Éppen ellenkezőleg, ezúttal örvendezni akarok, éspedig annak, ami még van, hogy még annyi is van, amennyi van. Függetlenül attól, hogy milyen ornitológus vagyok, meg hogy milyen rendbe, osztályba sorolható a kis vagy nagyobbacska, az éneklő vagy éppen recsegő élő repülő szerkezet, amelynek magyarban közkeletűen madár a neve, és jelenléte kiapadhatatlan öröm forrása számomra.
Páran közülük itt maradnak télre is, és ez jó, hiszen nincsen annál egy zimankós téli reggelen biztatóbb, reménykeltőbb, tavaszra-gondoltatóbb, mint amikor a szén- vagy a kékfejű cinkék a feltöltött etető körül pityegnek. De éghajlásunk alatt a madarak igazi évszaka mégiscsak a nyár, amikor bőven van táplálék, és a visszatértekkel együtt szerelembe esnek, fészket építenek, tojnak, költenek, fiókákat nevelnek, azaz igazi, teljes életet élnek.
A falu szélén lakunk, egy lejtőn, szemközt a Tarna-völggyel. Az udvar alatt haszonkert, az egyik oldalán nádas, a másikon út. A kerten túl szántóföldek szinte a túloldali hegyek lábáig, a hegyeken erdőfoltok. Nem hajnalban, de elég korán kelek. Még a házban vagyok, amikor elsőül a nádirigók nyikorgása üti meg a fülem a lenti nádasból. Aztán mikor kilépek az udvarra, hallom, hogy odaát, a legalább 1 kilométerre lévő fenyvesben már dalolgatnak a feketerigók. Ha igazán melegnek ígérkezik a nap, a búzaföldek fölül eljut hozzám a pacsirtaszó is. Hét-nyolc körül bekukkant a szomszédból és csivitel egy-két veréb is, majd nem találván elszórt eleséget, csalódottan távozik. Aztán, mintegy varázsütésre, megszólalnak a cseresznyefán és ha már vagy még fiókák is vannak, vidám hancúrozásba fognak az ágak közt a tengelicek, amelyeket errefelé, ahol egyébként nem divat a német eredetű szó, meglepő módon stiglicnek hívnak. Szinte nyomban utána és ellenkező irányból, a melléképület mögül erős csettegés hallatszik. Ez a kerti rozsdafarkútól származik. A rönkfarakás mögött fagyal alkotja a sövényt, és az az állandó szálláshelyük. Legalábbis addig, amíg az orgonasövényben fel nem fedeztük azt a másik fészket, azt hittük. És lehet, hogy így is van, mert hátha mégis sövénysármány a sövénysármány, és az alapított abban otthont. Már melegen süt a nap, amikor berobbannak a molnárfecskék, és csicsergésük egy időre elnyom minden egyéb madárhangot. Nekik, minthogy nem tartunk háziállatot, nincs nálunk fészkük. Csupán eszeveszett, rovarfogó cikázásra használják légterünket.
Úgy tíz tájban hangos búgással és szárnycsapdosással bejelentkeznek a kanadai ezüstjuharról a gerlék is. Valaha tanyájuk is volt ott, de pár éve csak parkolónak használják a faóriást, amelyet Kanadában nevelkedett apám alighanem nosztalgiából ültetett. Utána és rendszerint mélyrepülésben jön két kakukk. A nádason túli, egykori, elvadult csemetekert lehet a bázisuk. Abból az irányból bukkannak fel mindig, és hangosan kacagva, vagy szaporán kakukkolva vadászbombázók módjára többször elhúznak a haszonkert felett. Egyikük olykor megül a szélső szilvafán, és a megszokott, normális tempóban is kakukkol. Ilyenkor szoktuk megkérdezni, meddig élünk még. Nekem rendesen 7-10 évet szokott jósolni, de mondott már 17-et is, úgyhogy reménykedhetem. Nem sokkal utánuk, szinte menetrendszerűen levágódik a konyhai veteményes rész földjére egy seregély. Néma, nem cserreg, viszont nyomban felkapja az éppen felszínre mászott lótetűt, és tüstént elrepül vele.
Ő se nálunk rezidiál. És szerencsére mindig magában jön, nem csapattal, ami, kivált cseresznyeérés idején, igen megnyugtató.
Közben, vagy már jóval előbb, eszeveszett trillázás hangzik fel a nyírfán vagy a fenyőfán. A barátposzáta az. Van, amikor már reggel nyolckor nekifog, és óránként és sokszor egymás után ismétli a produkciót. Van, amikor csak délben, esetleg délután vagy este lép fel először. Mindeddig nem sikerült kiderítenem, hogy állandó lakónk-e, vagy csak napi vendég. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy nem csak minket tűntet ki művészetével, mert olykor egy-egy távolabbi szomszédból is halljuk. Mielőtt még delet harangoznának, ha egyikünk sincs az udvaron, bevitorlázik a pázsitra egy szarka is. Ő a párjával az útszéli jegenyék egyikén lakozik, és kutyaürüléket jön mazsolázni, ha nem ragadok időben lapátot, és nem távolítom el előbb az előző éjjel keletkezett kupacocskát.
Délben, vagy amikor tetőzik a hőség, kissé megcsappan, rövid időre olykor szünetel is a madárforgalom. Vannak napok, amikor ilyenkor a távoli búzatáblákban bóklászó fürjek pitypalattyolásán kívül - ők egyébként kiszámíthatatlanok, mert össze-vissza kezdenek - szinte semmi madárhangot nem venni. De aztán újra megélénkül az udvar, sőt, újabb vendégek érkeznek. Füttyével életjelet ad magáról a legtrópusibb küllemű hazai madár, a sárgarigó, amely önmagában is elegendő bizonyíték arra, hogy Európa valaha forró égöv volt, és ez a szinte papagájruhás nagy fuvolás abból az időből rekedt itt valahogy. Csúnya csikorgással váltogatja a tiszta zenét, füttyében mégis van valami ünnepien magasrendű és titokzatos. Ami még az időpontot illeti, hallottam én sárgarigót már hajnalban is fütyülni.
Délután vagy késő délután folyamán szerencsém lehet még egy ziksz-zikszelő meggyvágóhoz. Számíthatok még barázdabillegetőre és léprigóra. Az egyik mindig a kocsiszín melletti pázsiton landol, és ceccegve illegeti magát egy darabig. A másik, amely lehet akár fenyőrigó is, annyira hasonlít hozzá, mindig az almafa mellett huppan le, a gyepnek mindig ugyanazon a pontján. Némán, tétlenül álldogál ott percekig, aztán, mint aki otthon felejtett valamit, hirtelen távozik. A haszonkert felett elrepülhet még egy gólya. A völgy túloldaláról kiálthat még a fácán, hozhat még az erdő felől hollókárogást a szél. És villámlátogatást tehet még egy feketerigó, hogy a süllyedő nap fényével a csőréhez hasonló színűre festesse a lábát a füvön, miközben meg se mukkan. De a lista már nem bővül tovább, gyakorlatilag véget ért a nap. Ám a kör csak alkonyatkor zárul be. Akkor újra rázendítenek odaát, az erdőben a feketerigók, megint megszólalnak a nádasban a nádirigók. És később, mikor már rendesen besötétedett, csattogni kezd valahol a nádason túl egy fülemüle, amely éjjel is munkálkodott, de elhallgatott, mielőtt még én reggel felkeltem volna.
A feketerigók kissé rezignált tilinkózása megnyugtató, a nádirigók nyikorgása nélkül számomra már nincsen nyári éjszaka, a fülemüle csattogása előtt pedig le a kalappal. De én legjobban a barátposzáta énekét szeretem. Valahányszor hallom, mindig váratlanul ér, mindig újnak hat, és mindig elbűvöl, noha ugyanazt a dallamot ismétli mindegyre. Mint egy örömóda, úgy tör elő, csengőn és vidáman a kis virtuóz rózsaszínes (tojó) vagy szürkés (hím) pihével borított, piciny torkából, mialatt lehetőleg takarásban áll, mert félénk, búvó madár. Hangja nem emelkedik, egyből magasan van, és lebeg egy helyben, tisztán, diadalmasan. Kissé hasonlít a mezei pacsirta énekére. Csak bugyborékolóbb, egyenletesebb, erőteljesebb. És főként nem érezni rajta semmi erőfeszítést, olyan természetes, magától értetődő. És szabad és becsvágy nélküli, mintha senkinek és semminek nem akarna vele tetszeni. Szent Ferenc testvérkéinek nevezte a madarakat és beszélt hozzájuk. Én csak nézem és hallgatom őket. És ez utóbbi a barátposzáta esetében szinte boldogság. Olyannyira, hogy mióta felfigyeltem rá, nem szeretnék olyan világban élni, amelyben nincsen barátposzáta. Igaz, olyanban sem, amelyben nincsen semmilyen madár. De bocs, hiszen megígértem, hogy nem siránkozom.
[Élet és Irodalom, 45. évfolyam, 26. szám]

1. Jelölje a nádirigók szóalakban a szóelemek (morfémák) határait, és nevezze meg pontosan az egyes morfémákat! [2 pont]

n á d i r i g ó k

2. Milyen logikai viszonyban van egymással a harmadik bekezdés első, második, harmadik és negyedik mondata? [3 pont]
1. és 2.:......................................................................................
2. és 3.:......................................................................................
3. és 4.:......................................................................................

3. A hangalak és a jelentés viszonya alapján milyen jelenségre példa a következő szópár? Keressen még két példát a jelenségre a szövegből! [3 pont]
szálláshely-fészek
a jelenség megnevezése:................................................................................................
1. saját példa a szövegből:.............................................................................................
2. saját példa a szövegből:.............................................................................................

4. Határozza meg a szöveg követező szavainak jelentését egy mondatban! [3 pont]
rezidiál:..................................................................................................................................................................................
ornitológus:...........................................................................................................................................................................
haszonkert:............................................................................................................................................................................
5. Miért ez a szöveg címe? Teljes mondattal válaszoljon! [1 pont]
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
6. Mit jelent a második bekezdés utolsó mondata? Teljes mondattal válaszoljon! [1 pont]
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
7. A szöveg mely pontjára utal vissza a zárómondat? Miképpen és mitől változott meg a jelentése? [5 pont]
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
8. Készítsen vázlatot a szövegről! [4 pont]








9. Mi a szerepe a negyedik bekezdésnek a szöveg felépítésében? [2 pont]
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
10. Milyen logikai elv szerint szerveződik a szöveg? [1 pont]
...............................................................................................................................................................................................
11. Milyen információkat lehet összegyűjteni a szövegből a szerző életéről, lakhelyéről? Négy információt említsen! [2 pont]
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
12. Milyen metaforát használ a szerző a madarakra? Milyen szerepet játszik ez a metafora a szöveg felépítésében? [4 pont]
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
13. Készítsen lexikonszócikket az egyik madárról! [4 pont]






14. Érveljen a szöveg publicisztikai vagy szépirodalmi jellege mellett! [5 pont]
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................................