VII. Mária Terézia és II. József

I. főcím + segédcímek

II. szerkezet

1. – Mária Terézia – a) személyiség

     – b) Belpolitika (vámrendelet, úrbéli

            rendelet, oktatási rendelet)

     ­– c) Külpolitika (osztrák örökösödési

           háború, Lengyelország első felosztása)

     – d) értékelés, hatások

2. – II. József – a) személyiség

                        – b) Belpolitika (egyházi rendeletek,

    jobbágyrendelet, közigazgatási rendeletek,

   nyelvrendelet)

                        – c) Külpolitika

                        – d) változások, hatások, értékelés            

III. források

IV. kifejtés

0. – Idő, tér – 18. század, felvilágosodás kora, (porosz

nagyhatalom kialakulása Európa fejletlenebb fele (még feudalizmus) → felvilágosult abszolutizmus ( abszolutista uralkodási módszerekkel végrehajtott gazdasági, társadalmi reformok, korszakban a leghatékonyabb) cél → jól működő állam létrehozása, gazdasági, vallási, államszervezeti egységesítés, probléma: soknemzetiségű birodalom ↔ Habsburgok egységes új államot akarnak

1. – Mária Terézia

– a) Személyisége – Habsburg uralkodó (1740-1780)

                   – apja III. Károly, Pragmatica Sanctio (leányági

                   öröklés, két birodalom fél együttesen öröklődik) →

                   trónörökösként szerepel a családban

                   –katolikus nevelés, vallásosság, 16 gyerek 10 élte túl

                   – tehetséges, rátermett uralkodó, uralkodás közben

                   tanulja meg a dolgokat

– a) Belpolitika – felvilágosult abszolutista uralkodó –

reformok

– 1764-ig összehívja az országgyűlést, utána

rendeletekkel kormányoz

– Gazdaságpolitika – hadseregfejlesztés → bevételek

növelése

– örökös tartományokban mindenki adózik (papság,

nemesség)

– kettős vámrendszer (1754) – magyar gazdaság

megadóztatása, Magyarországról a mg.-i cikkek

kivitelét támogatja, az örökös tartományokból az iparcikkekét

– birodalmon belüli munkamegosztás → racionalizált gazdaság

– mezőgazdaság – nyomásos gazdálkodás és vetésforgó is, rideg és istállózó állattartás, kapásnövények megjelenése

– céhek mellett a manufaktúrák is megjelennek

– Társadalompolitika – urbárium (1767) – jobbágyvédelem – jobbágyok adóztatása – először a földesúr, ha kifosztja őket (földesúr növelni akarja a termelést → majorság növelése a jobbágytelkek, közös földek rovására, + több robot) nem marad az államnak (jobbágyi adóalap kisebb) → beleszólás a földesúri kiváltságokba, jobbágyi szolgáltatások maximalizálása, majorság és a jobbágytelkek aránya (társadalom nagy részét védi)

– oktatás – művelt polgárokra van szükség → állam az oktatásban, Ratio Educationis, 1777 (eddig csak egyházi) → színvonal növelése, nem veszi át az oktatást csak a meglévő iskolákban egységes szint (iskolaügy irányítása)

– németek betelepítése

– b) Külpolitika – Pragmatica Sanctio → osztrák

 örökösödési háború (1740-1748) – poroszok, bajorok, franciák támadnak – magyar segítséggel védekezés → csak Sziléziát veszti el → hadsereg modernizálása

– hétéves háború (1756-1763) – Szilézia visszaszerzéséért – nem sikerül, innentől nem háborúzik (költséges)

– 1772 Lengyelország első felosztása → Galícia megszerzése

– c) Hatások, értékelés – magyarbarát (testőrség – Bessenyei György, Szent jobb Magyarországra, kitüntetések, vezető pozíciók az udvarban, Thereziánum)

– kettősvám rendszer, oktatási rendelet, urbárium (II. József vitte tovább), modern hadsereg, első Habsburg császárnő

– birodalom felzárkóztatása a NY-hoz, II. József folytatta

2. – II. József  (1780-1790)

– a) Személyisége – türelmetlen (már uralkodása előtt is

tervek, programok)

– önképző, önfejű, makacs – nem fogad el tanácsot

– befelé forduló

– utazások → birodalom megismerése

– Ø saját család (10 testvér)

– hisz abban, ha valami racionális → jó

– abszolút kormányzás – Ø koronázás – Ø eskü,

„kalapos király”

(nem kellett figyelembe vennie a magyar törvényeket,

korona Bécsbe)

– egységes, jól működő birodalmat akart →

modernizáció rendeleti úton

– b) Belpolitika – egyház politikai rendeletek → egyház

meggyengítése (egyház ↔ állam)

– türelmi rendelet (1781) – protestáns vallások +

görög-keleti vallás – hivatalos vallás

– szerzetesrendek feloszlatása (kivéve a tanító, gyógyító rendek)

– egyház kezéből kiveszi a cenzúrát (állami ügy)

– jobbágyrendelet – előzmények: Urbárium, parasztfelkelések

– jobbágyok védelme → adóalap védelme

– Ø röghöz kötés, Ø „jobbágy” elnevezés, mesterség tanulása, javak örökítése, jobbágyot csak törvényes indokkal lehetett elűzni

– jobbágytelki állomány – majorság ne növekedjen, ne csökkenjen az állami adó

– közigazgatási rendeletek – megyék önállóságának csökkentése

– népszámlálás

– szakértő hivatalnok rendszer   

                                  ↓

                   – nemesség ellenállása

– nyelvrendelet – 1784 – latin → német – legfejlettebb nyelv a birodalomban, alkalmas hivatalos nyelvnek, bevezetésig 3év türelmi idő, (magyar nem alkalmas hivatalos nyelvnek →Kazinczy nyelvújítás,  )

– jozefinisták – kevesen vannak, csökken a számuk nincs támogatottsága a rendeleteinek (felvilágosult értelmiség)

– c) Külpolitika – francia forradalom

– török háború – Katalin cárnő javaslatára (sok áldozat, újoncozás élelmiszerrekvirálások → egész lakosság elégedetlensége)

– d) Változások, hatások, értékelés – halálos ágyán mindent visszavon kivéve 3 rendeletet

– nem sikerül Magyarországon a gyors modernizáció, a saját érdekeit féltő nemesség végül megakadályozta a reformok továbbhaladását

– ő intézkedései (nyelvrendelet) indították el a magyar nacionalizmust, és a nyelvújítást

– túl gyorsan próbálta felzárkóztatni a birodalmat Nyugat-Európához → túl sok ellenség → kudarc