A kora középkori gazdaság jellemzői

A gazdaság jellemzője az önellátó rendszer, tehát felesleg nem nagyon keletkezik. Döntő fölényben a mezőgazdaság áll, az emberek több mint 90%-a foglakozik ezzel, ezért preindusztriális rendszernek is nevezik. A mezőgazdaságon belül kétféle földművelési technika alakult ki: a talajkimerítéses illetve a talajpihentetéses. A föld megművelése faekével történt, ám az addigi nyakhám helyett szügyhámot alkalmaztak. Az átlagos falu állt egy majorságból, körülötte földekkel, melyeket sorsolással osztottak fel, erdőből, legelőből és folyóból.

Az iparra is az önellátó rendszer volt a jellemző. Leginkább a házi ipar alakult ki (kenyérsütés, ruhaszövés). Kivéve a kovácsmesterség és az ötvös mesterség alakult ki külön iparágként.

Belkereskedelem nem, csak külkereskedelem alakult ki. Ez leginkább az ipar által termelt felesleget használta.

Kora középkori mezőgazdaság

Kétféle földművelési technika alakult ki: talajkimerítéses és a talajpihentetéses. Az utóbbin belül is a kétnyomásos illetve a háromnyomásos rendszer volt jellemző. A föld megművelése faekével történt, ám az addigi nyakhám helyett szügyhámot használtak. Az átlagos falu állt egy majorságból (központ), körülötte földekkel, melyeket sorsolással osztottak fel, erdőből, legelőből és folyóból. Az utóbbi három egyben közös tulajdon is volt.

önellátás: olyan termelési forma, mely nem képes piacra termelni

majorság: központi, földesúri telek

kétnyomásos: a bevetett szántóból, és a pihentetett, állatok által használt ugarból állt

háromnyomásos: 1/3 része pihentetett, állatok által használt ugar, 1/3 része a tavaszi, míg az utolsó harmad része az őszi gabonának volt fenntartva

legelőváltó: a bevetésre szánt területet felszántották és kimerülésig művelték

ugar: pihentetett, állatok által legelőként használt földrész

jobbágytelek: házból, kertből és egy külső telekből, rendszerint szántóból állt

közös használatú: a korai középkor falvaira volt jellemző, ahol az erdő, a legelő és a folyó közös használatú volt

Korai középkori társadalom

A korra a feudális, föld központú rendszer volt jellemző. E köré alakult ki a társadalom is. Állt a földdel rendelkezőkből, földhasználókból és a polgárságból.

A földbirtokosok lehettek nagy-, közép-, és kis birtokosok, a föld nagysága szerint. Egy hűbéri rendszer alakult ki, mely hűbérúrból és hűbéresből állt. Ez egy kölcsönös JOG viszony volt, nem úr-szolga. A hűbérúr földet adott a hűbéresnek, cserébe ő szolgálatokkal tartozott. A földesúr védelemben részesítette a földhasználót. Patriarchális viszony jellemezte.

A földhasználó parasztságnak és földműveseknek kizárólag földhasználati joguk volt. Továbbá feladata volt a birtok védelme. Járadékokkal tartozott, amely robot/munka, terményjáradék vagy pénzjáradék lehetett. Földesúri előírások is voltak. Eszerint nincs szabad költözési joguk, az igazságszolgáltatás joga a földesúré, továbbá a földesúrnak pallós joga és ,,első éjszaka joga” is volt. A jobbágyok is ide sorolhatóak, habár ők speciális helyzetű földművelők voltak. A két csoport viszonyát erős függés jellemezte az utóbbi csoport oldaláról. A minimális létszámú polgárság a városokban élt, és külkereskedelemmel foglakozott.

Hűbéresség

Hűbéri rendszer alakult ki, mely hűbérúrból és hűbéresből állt. Ez egy kölcsönös JOG viszony volt, nem úr-szolga. A hűbérúr földet adott a hűbéresnek, cserébe ő szolgálatokkal tartozott. A földesúr is rendelkezett jogokkal a földhasználó felett. A földesúr védelemben részesítette a földhasználót. Patriarchális viszony jellemezte.

Nyugati egyház

A keresztény egyház NY-i része. Központja Róma. Alapítója a VI. század vége felé Nagy Szent Gergely, az első nagy pápa, egyháztudós. Nevéhez fűződik a pápa kúria kiépítése, az egyházi szertartásrend és énekrend létrehozása. Egyházszervezeti jellemzői: élén a pápa áll, Róma püspöke, a pápát a pápaválasztó püspökök, a bíborosok választják. Az egyházi tartományok vezetői az érsek, az egyházmegyék vezetői a püspökök, akinek segítő tanácsát kanonoknak hívják. A legkisebb egyházi területi vezető a plébános. Az egyház a szegénységre épül, mégis jól álltak anyagiak. Három forrás jellemezte: az egyházi tized, világi adomány és területi adomány. Ami az egyház tulajdona volt, az egyben holtkéz is volt, mert nem egy valakié volt, hanem az egyházé.

Nyugati szerzetesség

529-ben jön lére az első NY-i szerzetesrend, amely Szent Benedek nevéhez fűződik, a rend neve bencés rend. A szerzetesek működési helyeik a kolostorok, melyek élén az apátok állnak. A szerzetes három fogadalmat tettek: szegénységi fogadalmat, szüzességi fogadalmat és engedelmességi fogadalmat. Ezek mellett kellett igazodniuk a szerzetesi szabályokhoz, a regulákhoz és a kolostori rendhez, az ordóhoz. Fő tevékenységük: Ora et labora. Imádkozz és dolgozz. Leginkább kódexmásolással és mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak. NY-i rend volt még a ciszterciták, a ferencesek és a domonkosok rendje. A K-i szerzeteséggel szemben ez egy a világgal nyitott kapcsolattal rendelkező szerzetesség volt.

Frank Birodalom jellemzői

A birodalom a gallokból, a rómaiakból és a frankokból állt. A VI. században jött létre. Két dinasztia uralkodott: a Merovingi és a Karolingi. Meroving: Kloding király. Nevéhez fűződik az államalapítás, a vallás és a királyi udvartatás megszervezése, a fejlődő hivatalszervezet létrehozása. Utódja Martell Károly, aki az arab előrenyomulást állította meg. A Merovingok alatt majordomusok is voltak, akiket államfőknek is nevezhetünk, később ők veszik át a hatalmat. Kb. 750: dinasztia váltás. Első Karolingi uralkodó Pippin volt. A longobárdi harcokban katona segítséget nyújtott a pápának, és az így nyert földet a pápának ajándékozta, ez lett a pápai állam.

Második Karolingi uralkodó Nagy Károly volt 768-814-ig. Egy minta államot hoz létre. Központja Aachen volt. Közigazgatást hoz létre: grófságok (területek), akiknek az élén a grófok álltak. A grófok voltak az adott terület legfőbb katonái, bírái, adószedői. Központi grófságok és határgrófságok alakultak ki. Hivatal szervezetét a király tanács és a kancellária jellemezte. Az egyház erősen jelen volt a politikában, mivel írni tudókra szükség volt, és őket leginkább az egyház adta. Hadsereg: királyi hadsereg és grófsági katonaság volt. Külpolitika: a legfontosabb a hódítás. 34 hadjárata volt. 800 dec. 25-én király császár lett Nagy Károlyból.

Az iszlám

Mohamed Mekkában kezdi terjeszti a tanokat, ám innen el kellett menekülnie 622-ben Medinába (ez volt Mohamed futása, az arab időszámítás kezdete). 630-be végül megegyezik a Mekkaiakkal. Az iszlám vallás alaptana a feltétel nélküli engedelmesség. Egy egyszerűen befogadható, nem agresszív vallás. A vallási elveket a Korán tartalmazza. Monoteista vallás: Allah. Isteni küldöttek jellemzik, akik próféták vagy angyalok lehettek. Napi ötszöri Mekka felé nézős imádkozás kötelező, a ramadam – böjtölés betartása, illetve egy életben legalább egyszeri Kába-kő melletti imádkozás. Nagy jelentősége van az alamizsnának – adakozásnak. Nem érdeke az araboknak a vallás terjesztése. A legfőbb pap a kalifa. A szuníták és síták közti nézetkülönbség okozta feszéltség jelentős volt.