Invesztitúra háború

A 11-13. századokban, a pápai állam és a Német-Római császárság között zajló harcok. A középkor Európa legnagyobb világi-egyházi konfliktusa volt a beiktatási jogért, vagyis, hogy a pápa vagy a király iktassa be a püspököt. Előzményeihez mondhatjuk a Frank Birodalom viszonyát a pápai állammal, a Német-Római császári hatalom megerősödését, valamint a gyengülő pápai hatalmat. 1075-ben VII. Gergely pápa körlevelet küld, melyben megírja, hogy az egyházat meg kell tisztítani, és hogy az egyház a legfőbb. Az első harc 1077-ben kezdődött VII. Gergely pápa és IV. Henrik császár között, mely 1122-ben egy konkordátummal ért véget, mely kimondja, hogy az állam és az egyház közösen iktatja be a püspököket. A második háború 1176-ban III. Sándor pápa gyalogsága és I. Barbarossa Frigyes császár nehézlovagsága között zajlott, mely végül pápai győzelemmel ért véget. A harmadik háború előtt a 13. század elején III. Ince pápa uralkodása alatt a pápai hivatalszervezet, és ezzel a pápa állam megerősödik. Az utolsó háború 1230-1250 között IX. Gergely pápa és II. Frigyes császár között zajlott, melyben nagy csaták nincsenek, inkább a központi kérdés került előtérbe. A háború rövidtávú eredménye, hogy a pápaság győz, ám hosszútávon mindkét fél gyengül, és a hatalmi súlypont nyugatra tolódik.

Keresztes hadjáratok

1095-1291 között a jeruzsálemi Szent föld visszahódításáért a pápai állam által indított háború. Legfőbb okai a Szent föld visszafoglalása, mind a kereszténység és mind Európa terjeszkedési igényei, valamint gazdasági okai is voltak. Az összesen 9 hadjáratból az egyház az első hármat ismeri el, mivel a többi inkább fosztogató hadjárat volt. II. Orbán pápa által indított első hadjárat 1095 és 1099 között volt, melynek eredményeként keresztény királyságok jöttek létre. A harmadik hadjáratot 1189-ben II. Fülöp Ágos, I. Richárd és I. Barbarossa Frigyes hirdeti meg, mely 1192-ben Jeruzsálem elfoglalásával ér véget. A teljes hadjárat sorozat 1291-ben, az Akkoni erődítmény elvesztésével zárul le. A hadjáratok eredményeként a keresztény vallás megerősödött, Európa népességi feleslege eltűnt, különböző keleti kultúrák előtérbe kerültek, valamint a török támadásokat időben kitolódtak. Mindezen túl lovagrendek jöttek létre a kereszténység eszméiért, védelmi betegápolási feladatokkal. Ilyen rend volt például a templomos lovagrend, a johanniták rendje és a teutron rend. A keresztes hadjárat Európa minden szegletére kihatott.

Mezőgazdaság fejlődés

Fő változás, hogy az eddigi önellátásból árutermelő rendszer jön létre. A mezőgazdaság szerepe nagy lesz, hiszen ez mindennek az alapja. Többletet képes termelni, ami aztán a piacra kerül. A technika is fejlődik, nehézekét és szügyhámot kezdtek használni, ezek miatt a több területet gyorsabban tudtak megművelni.

Céhek

Kialakul az árutermelő ipar, ezen belül is a céhes ipar. A céh azonos ipart űzők érdekvédelmi szervezetét jelenti. Ebbe az új rendszerben a verseny elkerülése volt a cél. Mindent szabályoztak a termelésben a minőségi termelés érdekében. Csak céhe belüli készíthette az adott terméket. A munkafolyamatokat nem bontották részekre. Kialakult egy üzemszervezeti forma.

Kereskedelem változásai

A belkereskedelem intenzívvé válik, mely egységes értékrendszer és kereskedelmi úthálózat kialakítását igényli a belső vámhatárok megszűnése mellett. A külkereskedelem is intenzívvé válik. Nemzetközi kereskedelmi útvonalak jönnek létre. Ilyen volt a Londontól Novgorodig tartó Hanza útvonal, a Genovan, Velencén és Kis-Ázsián átívelő Levantei útvonal, valamint Champagne észak déli összekötő útvonal. 

Középkori város

A fallal körülvett települést nevezzük városnak. Lakói elit patrícius réteg, céhmesterek és plebejusok volta. A város köztisztasági és védelmi feladatait a céhek látták el. Jellemzője volt a túlzsúfoltság, A kiváltságok közé tartozott, hogy a városlakók polgármestert választottak, saját törvényekkel és önkormányzattal, valamint egy összegben történő adózással rendelkeztek.

Jogilag egységes jobbágy

A virágzó középkorban alakul ki a jogilag egysége jobbágy, amely jogi és nem gazdasági egységet jelent. A földhasználatát örökíttetheti, termény vagy pénz járadékkal tartozik, és szabad költözési joga van (bizonyos keretek között).

Rendek

Az azonos érdekű és helyzetű emberek csoportja a rend. Három politika rend alakul ki: a papság, a nemesség (fő- és köznemesség) és a polgárság. A rendeknek az országgyűlésben (rendi országyűlés) képviselete van, ezáltal beleszólási joguk. A rendek létrejöttének célja az egységesedés és az érdekképviselet.