IV. Hunyadi Mátyás portré

I. főcím + segédcímek

II. szerkezet

1. – értékelés (karrier; mesebeli, legendás alak – miért)

2. – A magyar reneszánsz 

3. – Belpolitika – a) gazdaságpolitika

                           – b) államszervezet

4. – Külpolitika – a) törökellenes

                            – b) nyugati

5. – Öröklés                                              

III. források

IV. kifejtés

0. – Idő, tér – 15. század 2. fele, 1458-1490, Európában a

középkor vége, újkor kezdete, a Magyar Királyságban a virágzó középkor vége. Kárpát-medence két nagyhatalom között (NRCS, Török Birodalom)

1. – Értékelés – egyetlen mesebeli alak a királyok közül –

miért → reneszánsz uralkodó, utána hanyatlás (Mohács), Hunyadi család – nagy karrier (alulról → kormányzó, király)

– leírások idealizálják ← rend, nyugalom, kiszámíthatóság, utána zűrzavar → felnagyítás

– házi történetíró – Bonfini, önreprezentálás, kultúra támogatása

– dinasztiát szeretne alapítani (két feleség, Corvin János)

– erőskezű uralkodó, különösen okos (több nyelvet beszél, írástudó), irányítása alatt virágzik az ország, reálpolitikus – nem erőlteti a török ellenes harcot, egyre kevesebb dolgot bíz a nemességre

2. – A magyar reneszánsz – humanista tudósok a királyi

                            udvarban (Janus Pannonius, Vitéz János)

                            – királyi hatalom kimutatása → reneszánsz épületek,

                            szobrok, festmények (Visegrád, Buda – paloták)

                            – Pozsonyi egyetem alapítása, Corvinák

                            – tudatosan építette a kultúrát → európai uralkodó

                            szeretett volna lenni (megvolt az anyagi háttér)

– hatással volt rá 2. felesége Beatrix (szeretett volna reneszánsz udvart)

3. – Belpolitika

a) Gazdaságpolitika – szigorú adóztatás:

– jobbágytelkenként szedett kincstári adó helyett családonként (kéményenként) szedeti az adót → füstpénz, amit a nagyon elszegényedett nemeseknek is fizetniük kell

– szilárd királyi bevételek: 1. adók, 2. regálé, 3. természetben

– rendkívüli hadiadó –az országgyűlés szavazta meg, évente kétszer egy aranyforint (gyakran még akkor is beszedette, amikor nem háborúzott)

– városok adója

– adókat tudták miből fizetni, fejlett volt a gazdaság

b) Államszervezet – uralkodásának első szakaszában

(1458-71) központosított rendi monarchia

– országgyűlések (rendkívüli hadiadó megszavazása)

– csak a királytól függő hivatalnokszervezet – fizetett, szakértők (akár jobbágyok is)

– kincstartóság – gazdasági hivatal

– kancellária – király írásbeli ügyeinek intézése

– királyi személyes jelenlét bírósága – központi igazságszolgáltatás, élén a személynök – királyt helyettesíti

– csak a királytól függő zsoldoshadsereg, „fekete sereg”, 10-30 ezer fő, állandó hadsereg (korábban nemesek katonáskodtak), szakképzettek

– második szakasz – 1471-1490 (1471 Mátyás ellenes felkelés, nem elég aktív a török ellen), abszolutista rendi monarchia (nem önkényuralom, csak nem hívják össze az országgyűlést), Magyarországon nem működik, nem elég erős a királyi hatalom, és a gazdaság, halála után ez a zűrzavar oka

4. Külpolitika

a) Törökellenes – csak védekezik, második

végvárrendszert épít (1. – Zsigmond), kisebb kitámadások (Jajca, Szabács – várak elfoglalása, Kenyérmező)

– nem vállalkozik nagyobb támadásra → lejárt az idejük, nincs nemzetközi összefogás, nincs garancia, hogy a Habsburgok nem támadják hátba

b) Nyugati – vissza vásárolja a koronát III. Frigyestől

(1464-ben koronázzák meg), ígéret → törvényes

örökös nélkül a Habsburgoké lesz a trón

– NRCS császári címet akar szerezni, ez felemészti a pénzforrásokat

– cseh királyi cím megszerzése (német választófejedelem), nem sikerül (harcok a huszitákkal)

– támadások az osztrák területek ellen, 1485 elfoglalja Bécset – székhely

– III. Frigyes → fia Miksa lesz a császár → kudarc, ráadásul rengetegbe került

5. Öröklés – nincs törvényes utód

– Corvin János – nem törvényes fia, birtokokat címeket adományoz neki, de nincs támogatója

– Mátyás halála után üres kincstárat hagy, és sok ellenséget, elhamarkodott abszolutizmus → senki nem akar erős királyt, újra a főurak irányítják az országot, Habsburgok be akarják váltani az ígéretet → trón, Magyarországon ekkor ér véget a virágzó középkor, zűrzavaros korszak következik