VIII + I. Károly Róbert gazdaságpolitikája

I. főcím + segédcímek

II. szerkezet

1. – Hatalomra kerülés, hatalom megszilárdítása

2. – Belpolitika (hadsereg, honorbirtok, városfejlesztés)

3. – Gazdaságpolitika (adók, regálék, vámok, monopóliumok)

4. – Külpolitika

III. források

IV. kifejtés

0. Idő, tér – 14. század első felében, Nyugat-Európában a

virágzó középkor vége a középkor hanyatlásának

kezdete, a Magyar Királyságban a vegyes házi

királyok korának, valamint a rövid Anjou kor

kezdete (300 éves Árpád-kor után) , és a Közép-európai virágzó középkor kezdete, (1308(1310)-1342)

1. Hatalomra kerülés, hatalom megszilárdítása

– Károly Róbert hatalomra kerülése előtt (1301-1308) interregnum (királynélküliség) volt Magyarországon, több királyt is választottak, de egyiket se szabályosan, valójában kiskirályok uralkodtak

– végül három jelölt maradt akiknek közük volt az Árpád-házhoz – Vencel (cseh, 11 éves), (Bajor) Ottó, Károly Róbert – előbbi kettő kevés támogatás → hazamentek, míg Károly Róbertet a pápa, a nápolyi Anjouk valamint több magyar főúr is támogatta

– 1310-ben királlyá koronázták (pápa, egyház támogatása – pénzben is)

– hatalom megszilárdítása – fegyveres harcok a tartományurakkal – Csák és Aba nemzetség, 1312 rozgonyi csata, 1321 meghal Csák Máté → egész ország Károly Róbert irányítása alá került

2. Belpolitika

a) Honorbirtok – kiskirályokkal való hadakozás közben új arisztokrácia, új nagybirtokos családok emelkedtek ki (később udvari nemesség, vezető hivatalnokok)

– tisztségekhez birtok is járt + ezek jövedelmei (honorbirtok – honorok – tisztségek birtokosaira bízott királyi várak és uradalmak)

b) Hadseregreform – banderiális hadsereg (korábban a vármegyék katonaságára épülő hadsereg) – honorok birtokosai saját bandériumuk (zászlójuk) alatt szolgálták a királyt → bandériummal rendelkező főurak – zászlósurak (kiváltság) , + királyi bandériumok – királyi sereg, és megyék bandériumai

    – ezzel a hadviselés költségei részben (országon kívüli hadviselés a király költségére) leszálltak a királyról, viszont kockázat – ha a nemesek a király ellen fordulnak

c) Városfejlesztés – egyre több szabad királyi város (saját önkormányzat, bíráskodás, vámmentesség, árú megállító jog, vásártartás), megindult a bányavárosok fejlődése – szabad királyi városokhoz hasonló jogokat kaptak, mezővárosok – kismértékű önállóság – földesúrnak fizettek adót általában egy összegben

3. Gazdaságpolitika

– királyi jövedelmek szerkezete, megoszlása a 13. században megváltozik, az Árpád-korban a természetbeli jövedelmek álltak az első helyen (vándorló udvar – jövedelem felélése), Károly Róbertnél már a regálé (királyi felségjogon szedett) jövedelmek álltak az első helyen, utánuk jöttek az adók, majd végül a természetbeli jövedelmek

– ebben a rendszerben a királyi hatalom már nem a földre épült, hanem a pénzben szedett jövedelmekre (adók, regálék) ezért a király többet adományozhatott, a király jövedelme a gazdaságtól függött

– Károly Róbert gazdaságpolitikájának kidolgozója – Nekcsei Demeter tárnokmester volt

a) Regálék – K. R.-nél a legfontosabb bevételi forrás, bányászat eddig királyi monopólium (megszűnt) – bányászati reform – bányászati jog – bányászati társaságoknak – kibányászott ércek értékének 10%-a a királyé, a bányabér kétharmada királyé, egyharmada pedig a földesúré lett  (bányabér, urbura – 1327)

b) Nemesérc monopólium – nemesfémek 90%-át kötelező volt beszolgáltatni a pénzverdékbe (királyi pénzverő kamarák) – vert pénzt kaptak érte, de ez 45-50%-al kevesebb nemesfémet tartalmazott → nyereség a királynak

– Mo. évi aranytermelése 2,5 tonna (Európában összesen 8 tonna arany volt)

– K. R. a Bécs miatti külkereskedelmi passzívumot nemesfémmel egyenlíti ki

c) Vámok, monopóliumok – külkereskedelmi vámok megváltoztatása – nyolcvanad vám helyett harmincad vám (kb. 3,33%)

– só monopólium (csak a király kereskedhetett vele)

d) Új adó – kapuadó – minden olyan kapu után amin egy szénásszekér át tudott haladni (házadó, telekadó) – 1 jobbágytelek után kellett fizetni

– értékálló pénz bevezetése – aranyforint (1325), sok biztos királyi jövedelem → nem rontja a pénzt

– értékálló fizetőeszköz miatt megindulhatott a mezőgazdasági árutermelés, ezzel együtt a mezővárosok és szabad királyi városok fejlődése is (itt adták el a megtermelt javakat)

4. Külpolitika

a) Balkáni politika – hódítások (szerb területek, Moldova, Havasalföld) → helyiek a törököktől kérnek segítséget (törökök megjelenése a Balkánon) – vereségek → abbahagyja a hódítást

b) Nyugati politika – 1335 visegrádi királytalálkozó – lengyel, magyar, cseh király (Luxemburgi János, III. Kázmér, K. Róbert) – közép európai összefogás, konzultálás → közép európai kereskedelmi útvonal kikerülje Bécset (árumegállító jog)

– lengyel – magyar megállapodás – ha Kázmérnak nem születik fia → Károly Róbert (10 gyerek, 6 fiú – dinasztikus kapcsolatok építése) utódja lesz a cseh király

– németekkel jó kapcsolat

5. Lezárás – Károly Róbert gazdaságpolitikája megszilárdította a Magyar Királyság gazdasági alapjait, lendületet adott a magyarországi virágzó középkor kezdetén meginduló fejlődésnek, jelentős jövedelemforrásokat biztosított a későbbi magyar királyok számára

– fia I. Nagy Lajos a szilárd gazdasági és belpolitikai helyzetnek köszönhetően nagyobb figyelmet fordíthatott a külpolitikára mint apja, erre megvolt a megfelelő hadserege, és biztos anyagi alapja is