VI. A Rákóczi szabadságharc

I. főcím + segédcímek

II. szerkezet

1. – A kitörés okai – (Habsburg túlkapások, nemzetközi helyzet)

2. – Katonai, gazdasági, társadalmi háttér

3. – Politikai, katonai események (hazai, nemzetközi)              

III. források

IV. kifejtés

0. – Idő, tér – 18. század elején, 1703-1711, Európában két

nemzetközi háború, spanyol örökösödési háború (franciák, bajorok ↔ osztrákok, angolok, 1701-1715), majd északi háború (svédek ↔ oroszok, szászok, dánok), Magyarországról a Habsburgoknak magyar segítséggel sikerült kiűzniük a törököt, cserébe az ország a birodalom része lett

1. – A kitörés okai – a) Habsburg túlkapások megszüntetése (nem akartak kiszakadni a Habsburg Birodalomból)

– Magyarország – fegyverrel visszaszerzett terület → újszerzeményi bizottság (bizonyítani kell, hogy a terület az övé volt), fegyverváltság birtok 10%-a → sértik a nemességet

– végvárrendszer felesleges, költséges, belső ellenállás → várak felrobbantása → végváriakkat sérti

– ellenreformáció → protestánsokat sérti

– porció, forspont (hadsereg ellátása, szállítása) – jobbágyokat sérti

– 1687 soproni országgyűlés – lemondanak a király- választásról, férfiági öröklés

– I. Lipót – merev, keménykezű, nem kompromisszum kész → széles társadalmi elégedetlenség

– b) nemzetközi helyzet → lehetőség egysikeres háborúra (spanyol örökösödési háború, északi háború – Oroszország támogatása)

– külpolitika meghatározó eleme a szabadságharcnak, amíg osztrákok Nyugaton lekötöttek → sikerek

– c) I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Péter – részt vett a Wesselényi összeesküvésben, fia II. Rákóczi Ferenc –    levél XIV. Lajosnak, elfogják, börtön, Lengyelországba menekült, de itthoni elviselhetetlen intézkedések →1697 Hegyaljai felkelés, Brezan, Esze Tamás,  jogosnak tartja a harcot, vállalja a szabadságharc vezetését (nem akar függetlenséget, csak a jogok visszaszerzését, és a túlkapások kiküszöbölését)

– brezáni kiáltvány (nagy hadseregre, és társadalmi támogatásra számít, spanyol örökösödési háború → XIV. Lajos segítsége)

– 1703 vetési pátens – harcoló jobbágyok adómentesek

2. – Gazdasági, társadalmi, katonai háttér

– a) hadsereg – magyar – nincs, meg kell csinálni

– gyalogság – talpasok – parasztok – közben képzik ki őket (nem tudnak termelni, adózni)

– lovasság – könnyű – kurucok, gyors

– tüzérség – költséges, nem annyira hatékony

– magyar hadsereg – képzetlen, tüzérség, nehézlovasság hiányzik, könnyűlovasság – kisebb győzelmek, hadsereg döntő csaták megnyerésére nem képes

– osztrák hadsereg – jól képzett nagy létszámú gyalogság, lovasság, tüzérség, a hadsereg a korszaknak megfelelő szintű → nagy csatákat az osztrákok nyerik

– b) gazdasági háttér – pénzügyek – parasztság minél többet harcol annál kevesebbet dolgozik (+ zsold) → kevesebb bevétel az államnak és a földesúrnak → megoldás: – nemesi adózás (kísérlet ami nem valósul meg, 1707 ónodi ogy., csak Rákóczi tartja be)

– belkereskedelem rézpénzzel – bizalomra épül (nincs mögötte érték), Rákóczi vereti, elején működik később elértéktelenedik, kezdeti lelkesedés → gazdasági válság

– támogatás – XIV. Lajos (napkirály), spanyol örök. háború, évi 10000 arany, 1707 Ónód – trónfosztás megszünteti a segélyt

– c) társadalmi háttér – harc csak társadalmi támogatottsággal lehet sikeres

– brezáni kiáltvány – nemesség, parasztság megnyerése, érdekegyesítés – sikeres, később gyengül ← nemességnek nem érdeke, hogy a jobbágyok harcoljanak, nemesi adózás

– 1708 (hanyatló szakasz) Sárospatak harcoló jobbágyok felszabadítása

3. Politikai, katonai események

– a) szakaszok   I. – 1703-1705 – kezdeti

                                                       II. – 1705-1708 – fénykor

                                                       III. ­– 1708-1711 – hanyatlás        

– b) I. szakasz – 1703-1705

– brezáni kiáltvány

– magyar hadsereg megszerveződik

– harcok a Tiszántúlon, Erdélyben

– 1-2 győzelem a Felvidéken

– 1704 Erdély Magyarországhoz kerül, Rákóczit erdélyi fejedelemnek választják, Höchsstädt  osztrákok – döntő győzelem, még tart a háború, de csapatok K-re

– c) II. szakasz – 1705-1708

– fénykor  

– 1705 Szécsényi ogy. – Rákóczit vezérlő fejedelemnek választják (24 tagú szenátus – hadügy, gazdasági ügyek, külpolitika, korlátozza a hatalmát)

– 1707 Ónodi ogy. – nemesi adózás, Habsburg-ház trónfosztása – függetlenség kimondása – rossz politikai döntés, külpolitikailag elszigetelődik a szabadságharc, XIV. Lajos nem támogatja ← lázadás

– új államszervezetet nem sikerül kiépíteni (harc, kevés idő)

– 1708 Trencsén(y) – utolsó nagy csata – vereség

– d) III. szakasz – 1708-1711

– bukás, hanyatlás

– sikertelen külpolitikai kapcsolatkeresés (német fejedelmek, I. Péter cár)

– csökken a társadalmi támogatottság, szabadságharc kimerül – nemesség kihátrál, a parasztok hazamennek

– I. József (1705-1711) – osztrák császár, kompromisszumképes uralkodó

– magyarok közül sokan inkább tárgyalnának, diplomáciai út – vezetőjük Károlyi Sándor – tárgyalások az udvarral, Rákóczi mögött békét köt

– 1711 szatmári béke, majtényi fegyverletétel

– reális békekötés, túlkapások megszűnnek

– szabadságharc résztvevőinek amnesztia (sokan igen, többiek emigráció, Törökország – Mikes)

d) lezárás – függetlenség nem sikerült – nem volt cél, a szabadságharc elérte célját, egyik félnek sem állt érdekében folytatni a harcot

– külső segítségre nem sok esély volt – európai hatalmi egyensúly szempontjából fontos volt, hogy Magyarország ne szakadjon ki a Habsburg Birodalomból

– mindkét fél számára előnyös békével zárult (osztrákok nyugatra koncentrálhattak, magyar előnyök ↑ + lehetőség Magyarország modernizálására)

– osztrákok ez után kiemelten kezelték Magyarországot, nem akarták, hogy szabadságharc megismétlődjön