X. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és mindennapokban

I. főcím + segédcímek

II. szerkezet

1. – Egyházszervezet

2. – Politikai szerepe

3. – Állam és az egyház harca

4. – Művelődés

5. – Művészet

6. – Mindennapok

III. források

IV. kifejtés

0. Idő, tér

– a) Idő – virágzó középkor – 1000-1300 (1500)

– ekkorra kiépül a középkori egyházszervezet, egyház megerősödik (politikai hatalmat akar – invesztitúra háborúk), 1054 egyházszakadás – nyugaton megerősödött a pápa hatalma

– b) Tér – Nyugat-Európa, a nyugati kereszténység Európája, Itália középső része – pápai állam, központ: Róma (lateráni domb, Szt. Péter templom) – pápa székhelye, kúria – hivatalszervezet központja

1. Egyházszervezet – két részből álló keresztény egyház 1054-ben kettészakadt, görögkeleti (ortodox) egyház, katolikus egyház

– élén a pápa (1. számú püspök), bíborosok

       (pápaválasztó püspökök), érsekek (speciális

       püspökök, egyháztartomány vezetői, országonként

egy főérsek, püspök – egyházmegyék élén áll, kanonok (kánon szerint élő ember) – tanácsadó testület (káptalan) tagjai, plébános – egyházközség vezetője ← egyházi hierarchia (szent, felülről irányított, pápa csak az Istennek tartozik felelősséggel)

– jövedelemforrás – egyházi tized + adományok (pénz, király → földbirtok)

– kereszténység a szegénységre épül → egyházi birtokok (világi szerep) – holtkéz  

                   – egyre hatalmasodó szervezet, már nem csak vallási hanem már világi szerep is: politikai szerep – papi rend, társadalom vezető szerep – oktató, nevelő – kulturális (európai sajátosság, egyház – világias, nem zárkózik el – nehezen marad „tiszta”)

– szerzetesség – a keletiekkel ellentétben Nyugaton nem zárkóznak el a külvilágtól, minden rendnek van speciális feladata, plusz egy regula (mezőgazdaság fejlesztés, oktatás, gyógyítás, kódexmásolás, térítés, koldulás)

– kolostor – működés helyszíne, élén apát

– fogadalmak – szegénység, szüzesség, engedelmesség (ordó – rend, regula – szabályzat betartása)

– bekerülés: 1 év próbaidő (novicius – próbaidős szerzetes)

– 1. szerzetesrend: Szent Benedek (ora et labora – imádkozz és dolgozzál) → bencés rend – tanítás (529), Monte Cassino kolostor, ciszterciták – mg. fejlesztés, ferencesek ← koldulás, prédikálás → domonkosok 

2. Politikai szerep – írásbeliség – az egyház szükségszerűen

belefolyik a politikába, államigazgatásba

– társadalomszervező erő, ideológiateremtő –

feudalizmus számára ideális – parasztok nem lázadnak

– hatás az igazságszolgáltatásra – inkvizíció ítéli el, egyházi bíróságok, istenítéletek (tűzpróba, vízpróba), eretnek mozgalmak üldözése

– önálló papi rend az országgyűléseken – politikai erő → állam és az egyház harca (nyugati sajátosság, keleten az egyház egyértelműen alárendelt szerep) → invesztitúraháborúk (invesztitúra – egyházi méltóságba történő beiktatási jog) pápák és a Német-Római császárok között, uralkodó Krisztus földi helytartója elszámolással tartozik Isten felé → kérdés, hogy Isten után ki az első ember pápa vagy a király (végül kiegyeznek, de mindkét hatalom meggyengül)

– Cluny mozgalom – válasz az egyház elvilágiasodására és a szimóniára (egyházi tisztségek árusítása), sikeres – egyházi tisztaság, cölibátus bevezetése

3. Művelődés – középkorban a művelődés és az egyház megegyező fogalom

– oktatás egyházi monopólium – szerzetesrendeken keresztül– bencések (tanítás)

– egyetemi oktatás (egyház kiengedi a kezéből), universitas, egyetemek (1200 Sorbone, Oxford, Cambridge, Bologna, 1300 – Prága, Krakkó, Pécs)  – diákok és tanárok önkéntes közössége → városokhoz kötődik – függetlenség, hét szabad művészetre épülő oktatás (grammatika, számtan, geometria, zene, asztronómia, dialektika, retorika)

– legkomolyabb tudomány – skolasztika (teológia) – hit ésszel való felfogása, magyarázata, bizonyítása (tudomány a hit szolgálatában) – Szent Ágoston, Szt. Tamás

4. Művészet – a virágzó középkorban két művészeti irányzat volt uralkodó – romanika és a gótika

– román kori művészet – jelezte a feudális társadalom megszilárdulását

– építészet – dongaboltozat, zömök falak, oszlopok, tömzsi tornyok, szűk, lőrésszerű ablakok – katedrálisok, templomok jelképek is voltak – az egyház erejét mutatták (Cluny, Arles, Poitiers – Worms, Mainz, Speyer)

– gótikus építészet – jól érzékelhetőek a virágzó középkor végén végbement változások

– templomok már nem csak a püspöké, hanem már a városé is

– nagy hatással volt rá a skolasztika – hit felfogása, megvilágosodás → magas csúcsíves ablakok, bordás csúcsíves keresztboltozat, faragott szobrok, színes üvegablakok → korábbiaknál jobban megvilágított templomok („hit fellegvára, Isten háza), magas bel tér → ég felé irányította a hívők tekintetét (Köln, Ulm, Notre Dame, Reims)

– építészet, szobrászat, festészet – hit közvetítése az írástudatlanok számára, Bibliai jelenetek megjelenítése, szigorúan alkalmazkodtak a megrendelő (mecénás) igényeihez

– gregorián ének – egyszólamú, templomi ének – férfiak énekelték

– egyházi himnuszok, legendák – szerzetesek írják le

5. Mindennapok – középkori ember gondolkodását alapvetően meghatározta a vallás, csak olyat tett ami „Istennek tetsző dolog”

– hit nem tudott olyan közel kerülni az emberekhez (egyház merevsége, latin nyelvű mise) ezért fennmaradtak a pogány hitvilág bizonyos elemei, eretnek tanok is

– egyház a plébánosokon keresztül folyamatos lelki ellenőrzés – misére járás kötelezettsége, gyónás

– egyre elterjedtebbé vált az ereklye tisztelet, és ezzel egy időben az ereklyék kereskedelme is fellendült (ezek főleg a Szentföldről érkeztek)

– a városokban a céhek védőszent neveket vettek fel, és ezeknek külön kápolnákat építettek, városi ünnepségeket tartottak nekik (körmenet,ünnepi mise)

– az egyház azt sulykolta az emberekbe, hogy a földi élet nem számít („siralomvölgy”), illetve a földön csak jót kell cselekedni, az Istentől való félelem miatt a jobbágyok nagy része az életét munkával és templomba járással töltötte, nem is akart a helyzetén változtatni

– a városokban megjelentek a kolduló rendek, akik kimutatták szegénységüket, és a plébános mellett prédikáltak az embereknek

6. Lezárás – egyház meghatározó szerepet játszott a virágzó középkor művelődésében, művészetében, és mindennapjaiban, és ezen szerepek mellett az egyház az élet más területeire is kiterjesztette hatalmát (politika, igazságszolgáltatás), ennek a folyamatnak végül a reformáció, a reneszánsz és a katolikus egyház visszaszorulása vetett véget, végül az újkor kezdetére az egyház befolyása fokozatosan csökkent az oktatásban, és a művészet számos területén  

– a kereszténység a középkor későbbi szakaszában

                   is terjeszkedett

                   – a keresztes hadjáratok jó alapot jelentettek az egyház számára, hogy a Közel-Keleten is sikerüljön elterjeszteni a kereszténységet, végül ez csak időszakosan sikerült