– a jel olyan fizikai jelenség, mely látható, hallható, tapintható, érzékelhető; megegyezésen alapuló kapcsolat (pl.: közlekedési tábla, zászló, címer)
– egy jel több jelrendszer része is lehet
– sajátossága: emberi érintkezésben tölti be szerepét, önmagánál többet jelent, a közösség minden tagja elfogadja
– fontos, hogy milyen alapon idézik fel (hasonlóság, utalnak rá, társadalmi megállapodás; pl.: közlekedési táblák, közlekedési lámpák)
– a jeltípusok keveredhetnek egy-egy összetettebb jelben, újak keletkezhetnek, vagy jelentésük megváltozhat; meghatározó, hogy a közösség értse és elfogadja
– a legegyetemesebb jelrendszer a nyelv, de lehet természetes jel (pl.: tűz füstje), mesterséges jel (pl.: rendőri karjelzés)
– ha a jelölő és a jelölt dolog között hasonlóság van akkor ikonról beszélünk (fénykép, térkép)
– valóságos kapcsolat: ok-okozati, logikai, tér vagy időbeli (index, pl.: kronológia)
– szimbólum a matematikai, nyelvi jel, zászló
– tágabb értelemben jel az emberi viselkedés (pl.: elpirulás)
– szavak jelentése: a nyelvi elemek valóságra vonatkozó lapjelentése a denotatív jelentés (pl.: fegyelem szó); a nyelvi elemek másodlagos származékszerű jelentést is kaphatnak az a konotatív jelentés (szépirodalmi művekre jellemző); a kettő együttes megfejtését kettős kódolásnak nevezzük; a konotatív jelentést a szöveggel érthetjük meg
AJÁNLOM AZ OLDALT
