Tartal

• A közlés, alkotás, cselekvés módja. Ennek megfelelően a köznyelvben jelenthet pl. modort, viselkedés-, ill. kifejezésmódot, ízlést, divatirányzatot, mozgásformát. Beszélhetünk élet-, munka-, egyéni és korstílusról.

• olyan kifejezésmód, amely a szöveg egyes nyelvi és nem nyelvi elemeinek céltudatos kiválasztása és összekapcsolása. Célja a kommunikációs körülményeknek való megfelelés (adekvátság) és a hatáskeltés. Bármilye nyelvi és nem nyelvi szövegelemnek lehet stílusértéke.

• Különféle hangzású és jelentésű szavak; közvetlen és közvetett kifejezés mód; mondatok összetettsége, bekezdések, műfaji sajátosságok, hangok, toldalékváltozatok, szavak, szószerkezetek, mondatok,
• A szövegelemek kiválasztása akkor helyes, ha megfelel a kommunikációs tényezőknek. (a szövegalkotó, a befogadó, a köztük lévő kapcsolat, a téma, a kommunikáció célja, a beszédhelyzet, a csatorna, a kód, a közlemény formája)
• Szöveg stílusát meghatározzák: korstílus jegyei, csoportstílus, kommunikációs körülmények, függ a szövegalkotótól és a befogadótól is, szövegtípus, egyéni stílus

• Jóhangzás (eufónia): ballag; rosszhangzás (kakofónia): strand – vidámabb, világosabb hangok (i, e), szomorúbb, sötétebb hangok (u, o)
• Hangszimbolika: a hangokkal a szövegben érzelmeket, állapotokat fejezhetünk ki
  • Kellemes ringatózás (Vajda J.: Nádas tavon): nt, nd, ng szókapcsolatok
• Betűrím: a szöveg hanghatását erősíti, ugyanaz a hang ismétlődik a szavak elején
• Hangutánzó szavak: hangalakjuk felidézi, sejteti a szavak jelentését, hatásosak
• Hangulatfestő szavak: hangalakjukkal nem utánozna semmit, hanem felidézik a fogalom jelentését (bumfordi)
• Hangalaki újítások: egy-egy szó szokásos hangalakjának a megváltoztatása (sétafikáltam)
• Rím: sorvégi hasonló hangzású hangok összecsengése
  • Rímfajták: tiszta rím: a mgh.-k és msh.-k megegyeznek, asszonánc: mgh.-k megegyeznek, msh.-k hasonlítanak
  • Rímképletek: bokorrím: a a a a, páros rím: a a b b, ölelkező rím: abba, keresztrím: a b a b
• Ritmus: szöveg zenei hatását fokozzák
• Enjambement: sorvégi áthajlás
• Hangzó szöveg: sokat számít a mondatfonetika és a szövegfonetika. Hangsúlyozás, hangszínváltoztatás, hanglejtés, beszéddallam, szünetek, gyorsaság

• Szókincsréteg (pl. tájnyelvi szavak, szakszók, archaikus szavak: korhű szavak – kalapács = verő; neologizmus: új szóalkotások; idegen szavak)

• Szófajok
  • Nominális stílus: névszói – többnyire mozdulatlanság
  • Verbális stílus: igéket halmozó – igenevek!
  • Szófaji átcsapás: egy szó a köznyelvi változattól eltérő szófaji szerepben szerepel (jegesmedve s rozmár hidegek)
  • Tulajdonnevek használata: beszélő nevek –Mikkamakka
  • Szólások, közmondások. Hangulatosabbak, kifejezőbbek köznyelvi megfelelőiknél

• Szóalkotás módja
  • Gyakorító képző: idillikus hangulat: ringatja
  • Kicsinyítő képzők: kedvesség: patakocska
  • Mellérendelő szóösszetétel: elevenség: dúlt-fúlt
  • Szenvedő igealak: emelkedettség: vétetett
  • Tárgyatlan ige tárgyas használata: virágokat lázadnak

• Három jelzős szószerkezet egymás mellet (széles, keskeny, vékony)
• Rokon értelmű szavak más-más mondatbeli betöltött szereppel
• Szóösszetétel és szószerkezet egymásutánisága: feszültség
• Mondatterjedelem, mondatszerkezet
• Megszólítások, indulatszók is beépülhetnek, a tagolatlan megszólítás is lehet szép)
• Állító és tagadó mondatforma szembeállítása: mondanivaló erősítése
• Mondat modalitásának is szerepe van: felkiáltó mondat, kérdő mondatok: nyomatékosítás
• Szórend és mondatrend
  • Szokatlan szórend: inverzió
  • Közbeékelés (vagy jőni fog, ha jőni kell, a nagyszerű halál)
• Körmondat
  • Klasszikus körmondat: két logikai rész: előkészítő rész – azonos típusú mellékmondatok fokozzák az érdeklődést; főmondatokból felépülő utószakasz feloldja ezt a feszültséget
  • Barokk körmondat: alá- és mellérendelések bonyolult szövevénye
  • Romantikus körmondat: nyitott szerkezetű mondat: sok mellérendelés (mondat, szószerkezet)

• Ismétlés, refrén - visszatérés, tőismétlés - módosított alakú ismétlés (kértem kérve), párhuzamos szerkezet/paralelizmus – hasonló felépítettségű szerkezeteket állítunk egymás mellé, ellentét/antithesis (felmentem a hegyre, lenéztem a völgybe, paradoxon – látszólagos ellentét (nem lelé honját a hazában), felsorolás - nem rokon értelmű szavak, részletezés – mondanivaló aprólékos kibontása, halmozás – azonos szófajú és mondatrészi, gyakran rokon értelmű szavak, fokozás, túlzás, irónia – látszólagos magasztalás mögött elítélés, gúny – képtelenségig felnagyít valamit

• Kép jelenése három elemből: azonosított (kéz), azonosító (hattyú), azonosítást jelző tulajdonság (fehér)
• Köznyelvi képek. bogaram, nyulacskám, kancsó füle, hegy gerince
• Sok a képes kifejezés a szólásokban és a közmondásokban
• Szókép/trópus: névátvitellel (metafora) és névcserével keletkezik (metonímia)

• Megszemélyesítés: élettelen dolgot élőként mutat be (súg a végtelenség)
• Szinesztézia: különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze (megszólal a néma)
• Allegória: egy elvont fogalmat elevenítünk meg egy érzéki képben
• Szimbólum: homályosabb szókép az allegóriánál és a metaforánál, mert egymástól távoli dolgokat kapcsol össze

• Térbeli érintkezés(ház = benne élő emberek), időbeli érintkezés (évszakot jelöl: búzaaratás), anyagnév (felcserélődik a belőle készült eszköz nevével, ok és okozat is felcserélődhet (szeméből a bánat ered)
• Szinekdoché’ rész megnevezés jelöli az egész fogalmát (pata és küllő = otthon), nemfogalom és fajfogalom felcserélődése (holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él), egyes számú szó többes számú helyett

• Hasonlat: közös tulajdonságaik alapján állít párhuzamba két dolgot
• Körülírás: fogalom jellemző jegyének kiemelésével idézzük fel
• Szépítő kifejezés/eufemizmus (meghalt = temetőbe költözött ki)
• Szóképe és alakzatok egymásba kapcsolódása: összetett/komples kép

• Jambus: rövid, hosszú
• Trocheus: hosszú, rövid
• Daktilus: hosszú, rövid, rövid
• Anapesztus: rövid, rövid, hosszú
• Spondeus: hosszú, hosszú

Szeme a rácsok futásába veszve
úgy kimerűlt, hogy már semmit se lát.
Ugy érzi, mintha rács ezernyi lenne
s ezer rács mögött nem lenne világ.om