TÖRI Közép - Tisza tanár úr
1. A hódító háborúk trsd-i és pol-i következményei a Római Köztársaság korában
2. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban
3. A középkori város jellemzőinek bemutatása
4. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
5. A reformáció főbb irányzatai és a katolikus megújulás
6. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában
7. Az ipari forradalom és következményei
8. Géza fejedelemsége, István államalapítása
9. A tatárjárás Mo.-on
10. Mátyás-portré intézkedései alapján
11. Erdély sajátos vallási és etnikai helyzete
12. Mária Terézia és II. József
13. A reformkor fő kérdései
14.A nők szerepének változásai a 20. században
15. A német egység útja
16. A kiegyezés értékelése
17. Az I. vh.-t lezáró békék gazd-i következményei/ világválság
18. A nácizmus ideológiája
19. Teleki és Bethlen konszolidációja a '20-as években
20. Eu kialakulása és működése
21. Kádár korszak - életmód és mindennapok
22. A rendszerváltás hatása az alkotmányos berendezkedésre
TÖRI Közép - Herber tanár úr
1. A hódító háborúk trsd-i és pol-i következményei a római köztársaság korában
2. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban
3. A középkori város jellemzőinek bemutatása
4. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
5. A reformáció főbb irányzatai és a katolikus megújulás
6. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában
7. Az ipari forradalom és következményei
8. Géza fejedelemsége, István államalapítása
9. A tatárjárás Mo.-on
10. Mátyás-portré intézkedései alapján
11. Erdély sajátos vallási és etnikai helyzete
12. Mária Terézia és II. József
13. A reformkor fő kérdései
14. Az áprilisi törvények
15. A német egység útja
16. A kiegyezés értékelése
17. Az I. vh.-t lezáró békék gazd-i következményei/ világválság
18. A nácizmus ideológiája
19. Horthy személyiségének hatása korára
20. A szövetségesek együttműködése és annak megbomlása
21. A Rákosi-kor gazdaságpolitikája
22. A rendszerváltás hatása az alkotmányos berendezkedésre
MAGYAR NYELV
Ember és nyelv
1. A nyelv mint jelrendszer.
2. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés.
Kommunikáció
3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.
4. A vizuális és a nyelvi kommunikáció kölcsönhatása.
A magyar nyelv története
5. A magyar nyelv történetének fő korszakai.
6. Nyelvművelés.
Nyelv és társadalom
7. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
8. A határon túli magyar nyelvűség.
9. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.
Nyelvi szintek
1O. A magyar helyesírás alapelvei
11. A hangok találkozásának szabályszerűségei és helyesírásuk.
12. A magyar nyelv szófaji rendszere.
13. Alá – és mellérendelés a mondatok szintjén.
A szöveg
14. A szövegösszetartó erők
15. A szövegtípusok
A retorika alapjai
16. Az érvelés, az érvek típusai.
17. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben.
Stílus és jelentés
18. Állandósult nyelvi formák.
19. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és jelentés alapján.
20. Az alakzatok a költői és a hétköznapi nyelvben.
Irodalom Közép - Csáfordi tanárnő
I. Témakör: Életművek
1. Tétel: Petőfi Sándor látomásköltészete
2. Tétel: Arany János balladaköltészete
3. Tétel: Ady Endre: Léda-versek
4. Tétel: Babits Mihály – ,,a hegyi költő”: a Jónás könyve
5. Tétel: Kosztolányi Dezső - játék és áhítat: a gyermek- és a felnőttlét ábrázolása az életműben
6. Tétel: József Attila – a költő ,,eget mér és bólint”: világ-és létértelmezés az életműben
II. Témakör: Portrék
7. Berzsenyi Dániel – elégikus létszemlélet az életműben
8. Móricz Zsigmond regényei (egy szabadon választott mű elemzése alapján
9. Pilinszky János költészete
10. Ottlik Géza prózája - Iskola a határon
III. Témakör: Ábrázolásmód
11. Tétel: Vörösmarty Mihály – az ember és a történelem ábrázolása az 50-es évek lírájában
12. Tétel: Anekdotikus elbeszélésmód Mikszáth Kálmán novellisztikájában
13. Tétel: „Az eltűnt idő nyomában”- idő és emlékezés a magyar prózairodalomban (Krúdy Gyula Szindbád novellái vagy Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye alapján)
IV. Témakör: A kortárs irodalom
14. Tétel: Szóvarázs – Lackfi János költészete
V. Témakör: Világirodalom
15. Tétel: A. P. Csehov: A 6-os számú kórterem
16. Tétel: Thomas Mann: Mario és a varázsló
VI. Témakör : Színház- és drámatörténet
17. Tétel: Shakespeare: Hamlet
18. Tétel: Madách Imre: Az ember tragédiája
VII. Témakör: Az irodalom határterületei
19. Tétel: Egy irodalmi mű filmes adaptációja: Tóték – Isten hozta őrnagy úr
VIII. Témakör: Regionális kultúra
20. A pesti bukolika: Radnóti Miklós költészete
Irodalom Közép - Szeredás tanár úr
Életművek (6 db)
A pályakép főbb jellemzői,
kortársak megnevezése,
a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése,
kapcsolatok a művek között (témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok),
a művek elhelyezése az életműben és a korszakban,
memoriterek szöveghű és kifejező előadása,
művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése
1. TÉMAKÖR: Petőfi Sándor
TÉTEL: Szabadság és boldogság fogalmának összefüggései Petőfi Sándor költészetében
2. TÉMAKÖR: Arany János
TÉTEL: Líraiság és epikusság Arany János életművében
3. TÉMAKÖR: Ady Endre
TÉTEL: A költői témák és formák megújítása Ady Endre szerelmes költészetében
4. TÉMAKÖR: Babits Mihály
TÉTEL: A költői szerep változásai Babits Mihály életművében
5. TÉMAKÖR: Kosztolányi Dezső
TÉTEL: A gyerekkor és a halál témája Kosztolányi Dezső költészetében
6. TÉMAKÖR: József Attila
TÉTEL: A rendteremtésre irányuló művészi törekvés József Attila költészetében
Portrék (4 db)
az életművek mellett 2-3 lírai és/vagy több epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése (korstílus, téma, műfaj, kompozíció, jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás),
memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek
7. TÉMAKÖR: Kölcsey Ferenc
TÉTEL: Az időszembesítő vers változatai Kölcsey Ferenc költészetében
8. TÉMAKÖR: Vörösmarty Mihály
TÉTEL: Az egyén és a közösség boldogulásának összefüggései Vörösmarty Mihály lírai és gondolati költészetében
9. TÉMAKÖR: Mikszáth Kálmán
TÉTEL: A Tót atyafiak című Mikszáth-kötet elbeszéléseinek közös alapmotívuma és ennek négyféle kidolgozása
10. TÉMAKÖR: Radnóti Miklós
TÉTEL: A klasszicizálódás folyamata és értelmezhetősége Radnóti Miklós költészetében
Látásmódok (3 db)
A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével
11. TÉMAKÖR: Jókai Mór
TÉTEL: A kettősségek rendszere és értelmezhetősége Az arany ember című Jókai-regényben
12. TÉMAKÖR: Karinthy Frigyes
TÉTEL: A Tanár úr kérem című novelláskötet elemző bemutatása
13. TÉMAKÖR: Örkény István
TÉTEL: A groteszk ábrázolásmód mibenléte és értelmezhetősége az Egyperces novellák című kötetben
Kortárs irodalom (1 db)
2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból,
Tájékozottság a kortárs irodalmi nyilvánosságban (antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét),
nyomtatott szöveg, digitális közlés
14. TÉMAKÖR: Varró Dániel
TÉTEL: A költészet hagyományaival való kapcsolatteremtés a Bögre azúr című kötetbe
Világirodalom (2 db)
15. TÉMAKÖR: Az antikvitás és a Biblia öröksége az európai irodalomban
TÉTEL: Az eposzi kellékek szerepe a cselekmény elbeszélésében
pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok
16. TÉMAKÖR: A századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig)
TÉTEL: A XIX. századi orosz prózairodalom egy szabadon választott alkotásának elemzése
jellemzőik
egy-két kiemelkedő képviselőjüknek bemutatása
Színház- és drámatörténeti ismeretek (2 db)
17. TÉMAKÖR: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
TÉTEL: Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve mint drámai költemény
18. TÉMAKÖR: Madách Imre: Az ember tragédiája
TÉTEL: Kérdések és válaszok, erők és ellenerők, tézisek és antitézisek Madách Imre főművében
Az irodalom határterületei 1 db
19. TÉMAKÖR: A tömegkultúra és az ún. magas kultúra viszonya
TÉTEL: Az amerikai szuperhős-képregények világképe és hőstípusai / A misztikum és a mesésség a bestsellerirodalomban / A gyermek- és ifjúsági irodalom mint az olvasóvá nevelés eszköze / Zene és szöveg viszonya a megzenésített versekben
Regionális kultúra 1 db
20. TÉMAKÖR: Kulturális élet a Belvárosban
TÉTEL: A budapesti Katona József Színház szerepe a főváros kulturális életében a rendszerváltás előtt és alatt