Töri by Judit. Mindenki örüljön, akinek kellett.
Károly Róbert: 1308-1342, Anjou ház
Nagy Lajos: 1342-1382, Károly Róbert fia
Luxemburgi Zsigmond: 1387-1437, Luxemburgi ház
Hunyadi János: 1446-1452, kormányzó, soha nem volt király, V. László kiskorú
Hunyadi Mátyás: 1458-1490, reneszánsz uralkodó, túlidealizált, kiszámítható, keménykezű
Károly Róbert
1335: visegrádi királytalálkozó, 3 uralkodó : lengyel-III.Kázmér; cseh-Luxemburgi János; magyar-Károly Róbert, Közép-Európai összefogás a német nyomulás ellen
Nagy Lajos
1351: Nagy Lajos, Aranybulla folytatása, „Egy és ugyanazon nemesség elve” -> Mo-n vagyontól függetlenül minden nemesnek ugyanolyan jogai vannak
1370: lengyel-magyar perszonálunió, probléma, hogy a központ inkább Mo-n van, Nagy Lajos nem fordít elég figyelmet Lengyelo-ra
Zsigmond
1437: Budai Nagy Antal, erdélyi jobbágyfelkelés, jogcsorbulás miatt tör ki : földesurak és az egyház pénzben szednek adót, de Zsigmond idejében pénzrontás -> erdélyben nem szedtek adót, ha rossz volt a pénz, mikor ismét jó volt a pénz több évi adót akartak egyszerre beszedni; követeléseik (9. tized eltörlése, többéves adószedés eltörlése) megvalósultak
Hunyadi János
1442: Erdély, Gyulafehérvár, Hunyadi János vezetésével legyőzik a többszörös túlerőben lévő török sereget
1443-44: hosszú hadjárat, télen indul Hunyadi János vezetésével, fő célja Drinápoly elfoglalása (török főváros), Hunyadi feladja, visszafordul (nincs területi foglalás, de erkölcsi siker)
1444: váradi (drinápolyi) béke, lezárja a hosszú hadjáratot, 20-30 évre tervezik, de Európa 44-ben kikényszerít egy újabb hadjáratot
1456: Nándorfehérvár, Szilágyi Mihály védi (Hunyadi J. sógora), a Hunyadi által küldött segítő csapat segítségével győztek
Hunyadi Mátyás
1471: Hunyadi Mátyás ellenes összeesküvés Vitéz János vezetésével, aktív törökellenes politikát akarnak tőle, + abszolutista módon történő uralkodásának kezdete
interregnum: király nélküliség időszaka, Károly Róbert hatalomra kerülése előtt
regálé: királyi felségjogon szedett jövedelem
aranyforint: Károly R. által bevezetett értékálló pénz
bányaregálé: Károly R. által megreformált regálé, eddig a király csak bányászati társaságoknak adta oda a bányászati jogot, 10% az uralkodót illette (bányabér=urbura) -> most a bányabér egy részét a földbirtokosok kapták, akiknek a területén a bánya volt -> érdekükké vált bejelenteni ; túl sok maradt a bányászoknak -> nemesérc monopólium -> a maradék 50%-ot be kellett szolgáltatni (pénzverés) -> hatalmas bevételi forrás
kapuadó: v. kamara haszna (eddig pénzrontás), egy jobbágytelek után fizetett adó
banderiális hadszervezet: földesúri seregek, amelyeket a földesurak kiváltságként kapnak (zászlós úr)
honorbirtok: Károly R. társadalmi reform, új birtoktípus, melyet nem személynek, hanem tisztségnek adományoz
ősiség törvénye: öröklési jog korlátozása, a birtok egyeneságon öröklődik -> ha nincs egyeneság, akkor oldalágon (nemzetség) -> ha kihalt a nemzetség visszaszáll a királyra
perszonálunió: két különálló állam, közös uralkodóval az élükön
telek katonaság: minden nemesnek 20 jobbágytelek után ki kellett állítani 1 lovas íjászt és azt a király szolgálatába állítania
király tetszvényjog: v. Placetum regium, a pápai rendeletek csak királyi cenzúrával érvényesek
főkegyúri jog: a vezető papság tagjait (püspökök) az uralkodó nevezi ki
városok tanácskozása: szabad királyi városok, egymás jogainak összhangba hozása
kormányzóság: a királyt helyettesítő rendszer, ha valamilyen oknál fogva nem tud uralkodni (pl. kiskorú), majdnem királyi jogokkal rendelkezik (nem adományozhat földet, nem nemesíthet)
kincstartóság: királyi bevételek, csak a királytól függő hivatalszervezet
kancellária, királyi írásbeli ügyek intézése, csak a királytól függő hivatalszervezet
személyes bíróság: központi igazságszolgáltatás, a bíró a királyt testesíti meg
fekete sereg: Mátyás!, csak a királytól függő zsoldos sereg, fix/állandóan fenntartott, bármikor a király rendelkezésére áll
abszolutizmus: a király rendeletekkel kormányoz, nem hívja össze az országgyűlést (nem önkényuralom)
rendkívüli hadi adó: Mátyás által szedett adó, amelyet elvileg évi 1x, gyakorlatilag évi min. 2x beszedtek
füstpénz: kapuadó helyett, családonként szedett adó (nagyon elszegényedett nemeseknek is kellett fizetni) |