V. A sajtóműfajok

– a médiaműfajok közül a legrégibbek a sajtóműfajok

– megjelenés ideje, rendszeressége – napi, heti, havi, évi

– terjesztés helye – falu, város, megye, kerület, iskola, vállalat, egyesület, hazai, határon túli, világ

– tartalom szerint – politika, közélet, szórakozás, vegyes (sport, bulvár…)

– közönség szerint – életkor, szakma, kritikai, művészeti

– nyelv szerint – egy- vagy többnyelvű

– leggyakoribb a tájékoztató (információs) – hír (friss, közérdekű, fontos, kivel, mivel, hol és mikor mi történt vagy mi fog történi); kifejtett hír (ugyanez + ha válaszol a miértre és hogyanra)

– újsághírek fajtái: kartácshír (távolról, részlet felől közelít), paródiahír (valamit kigúnyol), mindkettő a dolgok közepébe vág (in media res), megjelenhetnek címmel vagy cím nélkül

– információ: több lényeges közlendőt tartalmaz, hírláncok összessége, több kisebb hírre bontható

– közlemény: szervezet vagy magánszemély közérdekű információja (temetés, kiállítás)

– tudósítás: pontos, tárgyilagos, tényszerű; a ki, hol, mikor, mit, és miért kérdésekre válaszol; abban tér el a hírtől, hogy saját tapasztalatait adja át, ahol személyesen jelen volt

– riport: fontos a személyes jelenlét, de nem csak leír mint a tudósító, hanem elbeszélő, cselekvő, résztvevő, a hitelességet párbeszéddel, képszerű kifejezésekkel, irodalmi fogásokkal biztosítja; jellemzői: helyzetrajz, jellemfestés, képzelőerő, személyes hang; szerkezeti egységei: bevezetés, közvetítés, ok nyomozás, párbeszéd leírása, befejezés – cselekmény lezárása, nyitott befejezés végiggondolásra késztet

– interjú: újságírói kérdéssel párbeszédes formában érdekes információk közérdekű dolgokról; eltér a riporttól, hogy itt az újságíró inkább kérdez, faggat

– véleményközlő sajtóműfaj, publicisztika (tükrözi a szerző vagy az olvasó véleményét):

– cikk: korrekt, tényszerű közlés, a cikkíró elemzésével, véleményével esetleg illusztrációval (fotó, táblázat, grafika)

– kommentár, hírmagyarázat: feledésbemerült eseményt, fogalmat magyaráz segíti az információk megértését

– glossza: rövid, tömör, ironikus, szókimondó, csattanóval záruló írás; személyes hangvétellel hat az olvasó érzelmeire, humorérzékére

– jegyzet: hétköznapi esemény egy részét ragadja ki, cél: hogy érzelmekre, gondolkodásra hasson, hangvétele: lehet komoly, humoros, lírai, drámai, ironikus is

– nyílt levél: közérdekű témáról, ismert vagy kitalált (fiktív) személynek

– olvasói levél: vélemény, hozzászólás, tanácskérés, általában rövidítve jelenik meg

– kritika: irodalmi, színházi, zenei, képzőművészeti, film, Tv, rádió; egyszerű vagy részletes bírálat, lehet tudományos is

– kritikai műfajok: – ismertetés: művet, szerzőt ajánl

– recenzió: értékel és értelmez is, tudományos eszközökkel igazol

– bírálat: az értékelésen kívül az alkotó munkásságában is elhelyezi és kifejti a mondanivalóját

– tanulmány, monográfia: a tudományos szaksajtóhoz tartozik

– esszé: elmélyült, elmélkedő személyes hangvételű írás