V. Erdély a 16.-17. században

I. főcím + segédcímek

II. szerkezet

1. – XVI. század   – a) politikai helyzete (Belpol., Külpol.)

  – b) társadalmi, vallási helyzete

2. – XVII. század – Belpolitika (gazdaság, társadalom, vallás)

– Külpolitika            

III. források

IV. kifejtés

0. – Idő, tér – 16.-17. század, Európában újkor közepe,

                   Kárpát-medencében koraújkor, Erdély felemelkedése,

                   virágkora, majd hanyatlása, Mo. részéből önálló

                   állam – fejedelemség (török hódítás teszi lehetővé),

                   politikailag a másik két résztől függ

1. – XVI. század

– a) Politikai helyzete

– Belpolitika – Erdély élén hivatalosan vajda →

    fejedelem(Ø királyi fennhatóság, első Báthory István)

– erős, központosított fejedelmi hatalom ← gyenge főnemesség, kevés birtokkal, fejedelem – sok birtok, tovább nő birtokadományozások felülvizsgálata

– fejedelmi tanács – legfontosabb politikai szereplők, véleményalkotás, Ø vétó jog

– erdélyi rendi gyűlés – 3 nemzet – magyar (nemesség), németek (szászok, polgárok), székelyek (előkelők, lófők), nem korlátozzák a fejedelmi hatalmat, (románok nem szólhattak bele a pol.-ba)

– igazságszolgáltatás – fejedelmi tábla – legfelsőbb bíróság

– gazdasági háttér – fejedelmi birtokok jövedelmei, nemzetek adói (székely szabadok adói, szászvárosok adói), vámok – 20-ad vám, fejedelmi monopóliumok – só, méz, viasz, marha

– jövedelmeket a kincstartóság gyűjtötte

– hadsereg – erős

– erdélyi uralkodói: Fráter György (szultán

megbízásából János Zsigmond (1541-51 – kir.,

1551-tól Ferdinánd) nevében Erdély kormányzója a

törökök helyett a Habsburgokhoz áll → Habsburgok

Erdélyben (Castaldo – zsoldosvezér, HBS nevében →

Erdély, meggyilkoltatja Frátert), gyakorlatban nem

tudják kormányozni → önálló állammá válás) → Izabella királyné → János Zsigmond → Báthory István (J. Zs. hadvezére), első erdélyi fejedelem, lengyel király (Krakkóban marad, öccse Báthory Kristóf – helytartó), megvédte Erdélyt a Habsburgoktól, megszilárdította a fejedelmi hatalmat  

– Külpolitika – Erdély török hűbéres – évi adó (10000

arany), Belpol. – nem szól bele, Külpol. – töröktől függ

– Török hódoltság jó viszony

– Királyi Mo.-al ellentét (meg akarja szerezni Erdélyt)

– egyik uralkodó se akar szembe kerülni se a HBS-sel, se a törökökkel (törökbarátság probléma)

– b) Társadalmi, vallási helyzete

– Társadalom – 3 (politikai) nemzet – magyar

(nemesség, jobbágyság, polgárság), székely (század

végétől szabadok, a szegények jobbágyok), szász

(városlakók, polgárok, Szász Városok Közössége –

központ: Nagyszeben)

+1 – románság – szétszórtan élnek, állattenyésztők, fél jobbágyi helyzet

– Vallások – XVI. század – fejedelmek katolikusok, de viszonylagos vallásszabadság (1562 tordai vallásbéke)

– magyarok (protestánsok)

– székelyek (katolikusok)

– szászok (protestánsok)

– románok (ortodoxok)

– sok unitárius – erdélyi elnevezés (antitrinitárius – szentháromság tagadó)

– vallási sokszínűség

 2. XVII. század

– Belpolitika

– XVII. század első felében aranykor,

virágzó fejedelmi abszolutizmus, XVII. század

második fele – hanyatlás

– Bethlen Gábor (1613-1629) – második erdélyi fejedelem köznemesi családból származik, tehetséges politikus, alatta a XVI. századi jellemzők csúcspontra kerülnek (fejedelmi absz.)

– gazdasági alap – fejedelmi birtokok aránya nagyobb mint a Királyi Mo.-on az uralkodóé, birtok- adományozások felülvizsgálata → növekszik

– szász városok – elődje – agresszív pol. → Ø adó

újra jó viszony → adóznak

– fej. monopóliumok – legfontosabb külker. cikkek

– külföldi telepesek betelepítése – polgárok iparosok → ipar fejlesztés

– vallási türelem → protestánsok betelepülése

(– I. Rákóczi György – protestáns (kálvinista) fejedelem – Erdély egyértelműen protestáns)

– Bethlen alatt erősödik a polgárság

– nagybirtokosok – kevesen, nem olyan nagy birtokok, nem tudják korlátozni a fejedelem hatalmát

– egyre ritkábban hívja össze az ogy.-t

– erős hadsereg

– hatékony hivatalszervezet (de családi kapcsolatokra épül)

– központ: Gyulafehérvár – építkezések (fejedelmi palota újjáépítése), kulturális fejlesztések (könyvtár, iskola)       

– Külpolitika – 15 éves háború (1591-1606) végén

kapcsolódik be – HBS elhúzódó háború miatt → felségsértési perek (birtokok elvétele) – Bocskai István (Erdély és a Hódoltság határán vannak birtokai) → Bocskai felkelés – protestánsüldözés, perek beszüntetése

– Bocskai ütőképes hadsereg – hajdúkból (marhahajcsárok, korábban is katonáskodtak, HBS zsold helyett rablással akarja fizetni őket, B. – ígéret: sikeres felkelés → nemesi cím + föld)

– 1604 Álmosd, győztes csata a HBS ellen, harc nélkül végigvonul a felvidéken

– 1605-re Királyi Mo. nagy része Bocsai kezébe kerül, erdélyi fejedelem lesz, Szerencs – ogy., erdélyi + magyar rendek, megerősítik fejedelemségét, Mo. fejedelmének választják

– 1605 török – korona B.-nak, elfogadja de nem koronáztatja meg magát, szultáni támogatással lenne kir.,

– 1606 bécsi béke, Bocskai felkelés sikeres, Erdély önálló, rendek jogai megerősítődnek, Partium visszacsatolása

– Bocskai letelepíti a hajdúkat (Hajdúság) + nemesi cím

– Bethlen Gábor külpolitikája – Erdélyből kiinduló Mo. egyesítés

– 1618 – 30 éves háb. → HBS K-en passzív

– Bethlen beavatkozik (cseh szakasz), sikerek, de cseh megtorlás → magyar rendek kir. mellé állnak

– 1621 HBS nikolsburgi béke Bethlennel – 7 vármegyét kap, amíg ő a fejedelem, és csak az adójuk az övé

– eltűnik az esély, hogy Bethlen egyesítse Mo-t, rendek nem támogatják

– I. Rákóczi György – békés, megtartja a Bethlen által szerzett pozíciókat   

– II. Rákóczi György – lengyel király szeretne lenni, lengyelek nem támogatják, törökök – nem kérdezték meg őket → Erdélyre uszítja a tatárokat, pusztítás – de Erdély újraépül, török bizalmat elveszti → másodrendű szerep (hanyatlás)

– Apafi Mihály – utolsó Erdélyi fejedelem

– török bizalom, de mindkét féllel tárgyal