VIII. A reformkor fő kérdései

I. főcím + segédcímek

II. szerkezet

1. – Idő, tér, történelmi háttér

  – a) – idő – XIX. század első fele, európai

                            mozgalmak, eszmék (lib., nac., konz.)

  – b) – tér – Habsburg Birodalmon belül nem

független ország → nac. = önállósodás (nem

függetlenség)

  – c) – történelmi háttér – Szent Szövetség

rendszere, francia forradalom hatásai (lib., nac.)

2. – A reformkor kérdései, problémái

– a) – fogalom meghatározás

– b) – kérdések, problémák – polgárosodás,

 nacionalizmus, nemzetiségi kérdés és más

 nyelvi kérdések (Széchenyi és Kossuth mit

 mondtak ezekről)        

III. források

IV. kifejtés

1. – Idő, tér

– a) Idő – XIX. század első fele (1830-1848), egy európai

mozgalom része – Magyarországon – reformkor

(európai eszmék – lib., nac., konz.), hosszú idő után      ekkor hívják össze újra az ogy.-t (kompromisszum I. Ferenccel, császár – rendi alkotmány betartása, nemesség – adó + újoncok)

– reformkor kezdete – egyesek szerint 1825-ös ogy. (még nem reform ogy.), akadémia megalapítása – általánosan elfogadott – 1830-as első reform ogy. + Széchenyi – Hitel

– b) Tér – Magyarország a Habsburg Birodalmon belül nem független, de önálló országgyűlés (Pozsony – reformok fő helyszíne, másik helyszín Pest – kaszinó, lóverseny), soknemzetiségű – birodalom, Mo. (magyarok kisebbségben)

– c) Történelmi háttér – Habsburg Birodalom – Szent Szövetség része ← konzerváló rendszer (nem érdeke a liberális reformok, és a polgári átalakulás, de el akarja kerülni a forradalmakat)

– francia forradalom hatásai – liberalizmus, nacionalizmus

– napóleoni háborúk hatásai – nő az igény a mg.-i cikkekre → drágulnak → egyes nemesek meggazdagodnak – befektetések (gépek, kastélyok, udvarházak) – kapitalizálódás néhol megindul (parasztok helyett bérmunkások)

2. – A reformkor kérdései, problémái

– a) Fogalom meghatározás – reformkor – magyar történeti korszak 1830 és 1848 között, reformok célja a magyar politika, társadalom, és gazdaság megreformálása. A politikában a birodalmon belül a lehető legnagyobb önállóság elérése, a gazdaságban a liberalizáció, a kapitalista termelés alapjainak megteremtése, a társadalomban pedig a polgárosodás, a nemesség kiváltságainak fokozatos eltüntetése.

       Ezen célok elérésének jelmondata a Haza és haladás, ez gyakorlatban a magyar nacionalizmust és liberalizmust jelentette.

– b) Kérdések, problémák

1. – Politikai – reformok – liberális konzervatívok (Széchenyi) – lassú kontrollálható fejlődés az arisztokrácia irányításával, angol példa alapján

– radikális liberálisok (Kossuth) – gyors változás, francia példa (kockázatos), köznemesség irányításával

– magyar nacionalizmus – speciális, az európai nacionalizmusokkal szemben nem valami mellett, hanem a Habsburgokkal és a nemzetiségekkel szemben fogalmazódik meg, főleg nyelvi nacionalizmus (nyelvújítás)

– nemzetiségi kérdés – nacionalizmus első problémája, egy politikai nemzet (magyar), egy ogy., csak magyarul lehet politizálni

– csak egyéni jogokat adnak (nemzetiségek – követelések → kollektív jogok, pozitív megkülönböztetést szeretnének, saját nyelvű tanítás, közigazgatás)

– mindkét fél követekései jogosak (magyarok → egységes állam, nemzetiségek → bizonyos fokú autonómia), nem sikerül megoldani a problémát

(Ø érdekegyesítés → szabadságharc bukása)

– nacionalizmus másik problémája – uralkodóval való szembenállás (reformkor nem akar szembemenni a Pragmatica Sanctio-val, nem akar senki elszakadni, birodalmi kereteke belül maradás)

– nemzetiségi és a Habsburg kérdésekben mindenkinek állást kell foglalnia – Széchenyi nem ellenzi élesen a nemzetiségek követeléseit, Kossuth viszont ragaszkodott az egy politikai nemzethez,

Széchenyit jobb kapcsolat fűzte az udvarhoz, és a fejlődést is a birodalmon belül képzelte el, Kossuth sem akart függetlenséget, de hajlandó volt rá, ha a fejlődéshez ez szükséges

– alapvető szabadságjogok – szólás- és sajtószabadság (nyilvánosság) – Széchenyi – ogy. Ülései legyenek nyilvánosak, Kossuth – teljes (újságírói munkája miatt – létkérdés)

– törvény előtti egyenlőség – mindketten (Sz. – úriszékek megszüntetése, K. – nemzetiségre való tekintet nélküli egyenlőség)

– ogy. típusa (rendi vagy népképviseleti), Sz. – rendi (népképviseleti ogy. hátrányai), K. – népképviseleti, jogkiterjesztés (nem fél a hátrányoktól) – cenzusok – életkor (18 év felett), nemi (férfiak), nemzetiségi (magyar), vagyoni, műveltségi

2. – Gazdasági – szabad tulajdonjog (nemesek szabad örökítés, ősiség eltörlése, polgárság is földhöz juthatna) – Széchenyi – ősiség eltörlése kulcsfontosságú (Hitel), Kossuth – szintén eltörlés + polgári földtulajdon

– örökváltság, és jobbágyi tulajdonjog (zsellérekre nem vonatkozik) – Sz. – arisztokrácia (gazdasági) aktivizálódása → gépek, bérmunkások → életszínvonal váltás, önmagától eltörlődik a jobbágyság, lassú folyamat, – K. – kötelező örökváltság állami támogatással (földesúr kártalanítása, jobbágy később törleszti)

– ipar és a vállalkozás szabadsága – Sz. – céhek megszüntetése, K. – ipar centrikus → ipar teljes szabadsága, fejlesztése, védelme (védvámok)

– kereskedelem, infrastruktúra – Sz. – teljes szabad kereskedelem (belső vámok, révek megszüntetése), kormány → útépítés, folyószabályozás, ragaszkodik a kettős vámrendszerhez – biztonságos piac a mg.-i termékeknek, K. ­– szabad kereskedelem (védvámok, ipar fejlesztés → szembe megy a kettős vámrendszerrel)

3. – Társadalmi – származási egyenlőség – Sz. – lassú folyamat, de a nemesség mondjon le a kiváltságairól, K. – kiváltságok eltörlése

– vallásszabadság – Sz. – vallások egyenjogúsága, K. – vallásszabadság, klasszikus lib. álláspont (magánügy)

– etnikai szabadság – Sz. – életszínvonal emelkedéssel megoldódik a nemzetiségi kérdés, K. – csak egyéni jogok, Ø pozitív megkülönböztetés

– közteherviselés – Sz. – bizonyos elemekben (ogy. költségei, hídpénz) nemesi adózás, később teljes,

K. – kötelező örökváltsággal együtt jár az arányos közteherviselés (minél többet keres annál többet adózik)

4. Lezárás – A reformkorban rengeteg fontos politikai társadalmi, gazdasági kérdés került megvitatásra, amely vitákban az ogy.-en kompromisszum született azokat törvénybe iktatták, viszont ezek közül a szabadságharc miatt kevés került megvalósításra. Magyarország modernizációja még egy fél évszázadot vett igénybe, de még ekkor sem sikerült teljesen felzárkózni a Nyugathoz. A régi feudális rendszer maradványai még a századfordulóig megmaradtak, főleg a nemesség és a császári udvar ellenállásának eredményeként.