IX. A hódító háborúk gazdasági és társadalmi hatásai az ókori Római Birodalomban

I. főcím + segédcímek

II. szerkezet

1. – Előzmények (szakaszok, hódító háborúk)

2. – Gazdasági hatások (egységes gazdaság kérdése, földkérdés)  

3. – Társadalmi hatások (társadalmi rétegek átalakulása)

4. – Politikai hatások (államszervezet, provinciák, hadsereg)

III. források

IV. kifejtés

1. – Előzmények

– a) szakaszok – 1. Királyság Kre. 753-510

                                             – 2. Köztársaság Kre. 510-30

– korai – Kre. 510-270

– virágzó – Kre. 270-130

– válsága – Kre. 130-30

– a vizsgált időszak a virágzás vége, a válság eleje, a pun háborúk után, és a reformerek megjelenése előtt

– b) hódító háborúk – Itália → Római Birodalom

– Nyugatra – pun háborúk, katonai technikával + diplomácia

– Keletre – hellenisztikus háborúk – oszd meg és uralkodj (hagyományos római diplomácia)

– Földközi-tenger medencéjének meghódítása, punok akadályozzák (Szicíliát nem tudják megszerezni)

→ szükséges a háború a nagyhatalmak között

– Róma kimutatja az erejét (le tud győzni egy nagyhatalmat)

– első provinciák megszerzése (Szicília, Szardínia, Korzika, Hispániában, és Galliában is)

2. – Gazdasági hatások

– a) egységes gazdaság kérdése – hatalmas termelés → Róma központtal kell létrehozni egy egységes gazdaságot a meghódított, sokszínű területekből

– úthálózat kiépítése, egységes birodalmi pénz, Róma központtá fejlesztése (gazdasági, kulturális, politikai)  

– b) földkérdés – mi lesz a provinciák földjeivel

– földosztás – probléma – nem tartják be a Licinius féle földtörvényt (meghódított földek egyharmada a római államé, ager publicus, ebből egy személy 500 jugerumot bérelhetett)

– kérdés, hogy a parasztok kapnak e a meghódított földekből

– megoldás: földtörvény betartása, szigorítása (illetve nincs megoldás → kisbirtokosok elszegényednek → nagybirtokok)

3. – Társadalmi hatások

– a) Római társadalom a köztársaság virágzásának

végén

– elit: – 1. senatorok (nagybirtokosok, optimaták), politikai hatalom

– 2. lovagok – hadsereg – lovasok, nagyiparosok, gyárosok, nagykereskedők – nem vállalhattak hivatalt

– konfliktus – lovagok politikai hatalmat akartak     

később is csak részben tudtak beleszólni a pol.-ba

– parasztság: – katonáskodó parasztok nem tudják művelni a földet

– kisbirtokok nem bírják a versenyt a nagyokkal (nem tudnak eleget termelni)

– elszegényedés és problémái, parasztság hanyatlása

– proletárok lesznek, városba özönlenek

– proletárok: – csak a saját munkaerejükkel rendelkeznek, elszegényedett kisbirtokosok, Rómába özönlenek, vagy a hadseregbe mennek fizetett katonának, vagy politikai célok – fizetett szavazók (ingyen gabonaosztás, kenyeret és cirkuszt)

– rabszolgák: – hódító háborúk → egyre több rabszolga → rabszolgák ára csökken → romlik a helyzetük → rabszolgafelkelések

– megoldás – rabszolgák értékessé tevése – bizonyos munkáért díjazást kapnak → önfelszabadítás, libertinusok

– árutermelés, a gazdaság alapja – rabszolgamunka (klasszikus rabszolgaság)

4. – Politikai hatások

– a) államszervezet válsága – kisméretű, nem képes a birodalmat irányítani

– tisztségviselőket túl rövid időre választják

– új hivatalokra van szükség   

– válságjelek – diktatúra felé halad a rendszer

– b) polgárjog válsága – Rómán kívüliek polgárjoga (itáliaiak, provinciák lakói)

– megoldás: – polgárjog kiterjesztése (proletárok érdekét sérti, leértékelődik a polgárjoguk)

– c) hadsereg válsága – kisbirtokok számának

csökkenése – megrengeti a hadsereg alapjait

– változtatás – zsoldoshadsereg (hódítási kényszer)

– proletárok, felszabadult rabszolgák – munka

– leszerelt katonák földet kapnak

– veszély: megvásárolhatók, bizonytalan, magánhadseregek (politikai tényező) – polgárháború veszélye

5. – Lezárás – hódító háborúk miatt az eredetileg Itáliára korlátozódott Róma újabb területeket szerez, ezeket sikerül beolvasztani az irányításuk viszonyt a hagyományos köztársasági rendszerben nehézkes

– a köztársaság válságidőszakában megjelenő reformerek csak részben (Sulla – államszervezet) tudják megoldani ezeket a kérdéseket, ezért egyre inkább a diktatúra felé halad a rendszer, majd ez meg is valósul.